Folytatódnak a turizmust segítő beruházások Budapesten és vidéken is, a kormány célja, hogy az ágazat az eddiginél is nagyobb mértékben járuljon hozzá a növekedéshez - mondta Kurucz Éva kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján. Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese szerint a turizmus 2020-2025. között az ország első számú ágazata lehet.
Kurucz Éva a budapesti Szent István téren megtartott tájékoztatón elmondta: Magyarország és Budapest egyre vonzóbb hely a turisták számára, az áttörést a múlt év hozta meg, amikor nemcsak a beutazó, hanem a belföldi turizmus is markánsan, 10 százalékkal bővült. Ez Európában is egyedülálló eredmény - jegyezte meg.
A kedvező tendencia az idén az első hónapokban is folytatódott, sőt voltak olyan időszakok, amikor 10-20 százalékkal is emelkedett a belföldi turizmus. A kedvező folyamatok a foglalkoztatásban is reményteli változásokat indítottak el, elsősorban vidéken - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Kurucz Éva megjegyezte, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik kulcskérdése a turizmus teljesítménye. A kormány ezért is valósít meg a Széchenyi Tervben számos turisztikai beruházást, illetve hívta életre 2011-ben a SZÉP-kártyát. Jelenleg 24 ezer munkáltató 994 ezer dolgozója használ SZÉP-kártyát, ez azt jelenti, hogy 2014-ben akár kétmillió ember üdülését, pihenését, egészségmegőzését is szolgálhatja a konstrukció. Egyre többen vannak azok is, akik saját fizetésükből tudnak költeni üdülésre, tehát idén már nemcsak a SZÉP-kártya húzza a belföldi turizmust - hívta fel a figyelmet a kormányszóvivő.
A kormányszóvivő közölte, a bruttó hazai termék (GDP) 8,8 százaléka származik a turizmusból, és jó volna, ha ez az arány 10 százalékra emelkedne, az ágazatban dolgozók jelenlegi mintegy fél milliós száma pedig 50 százalékkal nőne.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus (MT) Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy a magyar turizmus nemzetközi viszonylatban is jobban teljesít. Hozzátette, nem új keletű növekedésről van szó, hiszen 2011-ben a magyar turizmus a forgalmi adatok alapján már a válság előtti szinten volt, 2012-ben rekordévet zárt, 2013-ban pedig az előző év rekord szintjéhez képest is nagyon magas forgalmat mértek. Az idei első öt havi adatok további bővülést mutatnak.
Növekedést mutatnak az ENSZ turisztikai világszervezetének előrejelzései is, amelyek a fő küldő piacokról növekvő költési hajlandóságot jeleznek, ami meglátszik a beutazó forgalmon is. Horváth Gergely megjegyezte, 2013 azért volt trendfordító év, mert nem csak a forgalom, hanem a bevételek is növekedtek 10 százalékkal, csak a kereskedelmi szálláshelyek bevételei 300 milliárd forintot tettek ki. A számítások szerint 1200-1300 milliárd forintnyi bevétel származik közvetlenül a turizmusból.
A növekedésnek a vezérigazgató szerint nagyon sok összetevője van. A 2007-2013. közötti fejlesztési ciklusban több mint 1100 turisztikai beruházás valósult meg uniós fejlesztési forrásokból, közülük több mint 850 esetben a döntés 2010 után született meg. Ezeknek a minőségfejlesztő beruházásoknak a hatásai érződnek napjainkban is legyen szó akár Budapestről, akár vidéki desztinációkról - mondta.
Horváth Gergely kiemelte: Budapest soha nem látott forgalmi adatokkal büszkélkedhetett az utóbbi években és idén is dinamikusan bővül a beutazó forgalma. Számtalan olyan beruházás valósult meg, illetve fog megvalósulni, amelyekre a szakma régóta várt, ezek közé tartozik a kongresszusi központ, amely 2017-2018-ban megnyithatja kapuit.
A fejlesztéseknek köszönhetően a következő években még nagyobb szerepet fog betölteni a turimus a magyar gazdaságban. A 10 százalékos GDP arány Horváth Gergely szerint nagyon konzervatív becslés, számításaik szerint 2020-2025. között a turizmus az ország első számú iparága lehet.
Kurucz Éva kérdésre válaszolva elmondta, hogy a turisztikai célirányzat a kormány rendkívüli tartalékából kapott 415 millió forintot és azokra a könnyűzenei fesztiválokra szánják, amelyek kiemelten fontosak a turizmus szempontjából.