Magyarországon rózsatövet mintegy 170 hektáron, ötven üzemben nevelnek, a termelés központja Szeged-Szőreg és térsége, ahol az évi 4-5 millió megtermelt rózsatő 90 százalékát exportálják - mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az első alkalommal megrendezett Szőregi Rózsaszemzés Napján.
Farkas Sándor a hagyományteremtés szándékával megszervezett eseményen tájékoztatta a jelenlévőket a mezőgazdaság aktuális helyzetéről, a várható terméseredményekről és a gazdákat sújtó kihívásokról is. Mint fogalmazott, a korábbi évek rekord terméseredményei az időjárási viszontagságok miatt az idén nem ismétlődnek meg, de így is közel 1,7 millió hektárról takaríthatnak be őszi vetésű növényeket, és a hazai búza világpiaci ára kedvezően alakulhat.
A miniszterhelyettes jelezte: a kertészeti ágazatok kibocsátása 2017-ben több mint 340 milliárd forint volt, ezen belül a dísznövénytermesztés becsült árbevétele 26 milliárd forint. A kertészeti ágazatot is sújtó munkaerőhiányra a szakképzés színvonalának erősítése és a képzés piaci viszonyokhoz való gyors alkalmazkodóképessége lehet a gyógyír – fogalmazott Farkas Sándor. Mint mondta, a következő évek feladata, hogy vonzóvá kell tenni a mezőgazdaságot, ezen belül a kertészetet a fiatalok előtt.
Meszlényi Ferenc, a Szőregi Virág-Dísznövény Áfész elnöke kifejtette, a Magyarországon évente előállított 4,5-5 millió rózsatő 90-92 százalékát Szőregen és környékén nevelik, a mennyiség 80-85 százalékát a szövetkezet külföldre értékesíti. Az 1967-ben létrehozott szövetkezetnek jelenleg több mint kétszáz tagja van, de komoly problémát jelent az elöregedés, a tagság csupán fele aktív már - mondta a szakember. A szövetkezet 23 országba exportál, a legnagyobb piac Németország.
Hazánkban a dísznövénykertészetnek több száz éves hagyománya van, a szőregi rózsatőnek kiváló a híre külföldön, ezért is kezdeményezik hungarikummá nyilvánítását. Az erről szóló dokumentumokat Rózsavölgyi József, szegedi önkormányzati képviselője adta át az Agrárminisztérium parlamenti államtitkárának.