A V4 országok agrárminiszterei 2017. június 2-án Varsóban tanácskoztak Szlovénia, Románia és Bulgária tárcavezetőivel kiegészülve. A július 1-től esedékes magyar V4 elnökséget megelőző utolsó agrárminiszteri találkozón egyebek mellett olyan, az egész kelet-közép-európai régió számára fontos kérdéseket vitattak meg mint a Közös Agrárpolitika 2020 utáni jövője, a tisztességtelen kereskedelmi magatartások visszaszorítása, az EU kutatási és fejlesztési programjában való közös részvétel, vagy a földjogi szabályozások.
A Közös Agrárpolitika 2020 utáni jövőjével kapcsolatban közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az aláírók egyértelműen kiállnak az erős, két pilléres Közös Agrárpolitika fenntartása mellett, amelynek a jövőben is megfelelő közösségi finanszírozással kell rendelkeznie. A magyar delegációt vezető Nagy István miniszterhelyettes kiemelte, hogy az elfogadott nyilatkozat olyan kiemelt magyar prioritásokat is tartalmaz, mint a SAPS rendszer fenntartása, a termeléshez kötött támogatások megőrzése, vagy a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyának megőrzése a vidékfejlesztési programokban. „A 2020 utáni KAP-ra vonatkozó tárgyalások során kiemelt jelentősége lesz a kelet-közép-európai tagállamok együttműködési és érdekérvényesítő képességének, amelyben Magyarország - az idén júliusban induló egy éves V4 elnökségre is tekintettel - kiemelt szerepet kíván játszani” – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Az élelmiszerláncban meglévő tisztességtelen forgalmazói magatartások visszaszorítása érdekében kérték a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan közösségi iránymutatásokat, amelyek javítják a gazdák helyzetét az élelmiszerláncban. Nagy István hangsúlyozta, hogy a vonatkozó magyar jogszabály végrehajtásának tapasztalatai azt mutatják, hogy elsősorban a multinacionális üzletláncok több tagállamban történő együttes jelenléte miatt szükség van egy olyan uniós szintű közösségi keretjogszabály kidolgozására, amely egyértelműen kijelöli a tisztességesnek tekintett kereskedői magatartás kereteit.
Az Unió Horizont 2020 elnevezésű kutatási és fejlesztési programjával kapcsolatban kértük az Európai Bizottságot, hogy a 2018-2020 közötti időszakra rendelkezésre álló források elosztásánál vegyék figyelembe a közép-kelet-európai tagállamok által közösen meghatározott és benyújtott kutatási és fejlesztési prioritásokat – összegezte a tárgyalások eredményeit a magyar miniszterhelyettes.
A földjogi szabályozások tekintetében egyetértés mutatkozott abban, hogy a föld egy speciális és véges erőforrás, amelyre ilyen minősége és az élelmezésbiztonságban játszott kiemelt szerepe miatt nem alkalmazhatóak az általános piaci és kereskedelmi szabályok. Elvárjuk az Európai Bizottságtól, hogy biztosítsa a jogot a nemzetállamoknak, hogy megvédhessék földjeiket a spekulánsoktól – mondta Nagy István.
A Földművelésügyi Minisztérium a lengyelek által elvégzett kiváló munkát folytatva igyekszik még inkább erősíteni a visegrádi országok együttműködését a mezőgazdaság terén az idén július 1-től kezdődő magyar V4 elnökség alatt.