A magyar méhészeti ágazat szerkezeti arányainak elmozdulása jól mutatja, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott támogatások nagy biztonsággal elérik céljukat, s a méhészeti ágazat lendületesen fejlődik – mondta Nagy István a IX. gyulai méz- és mézeskalács-fesztivál megnyitó ünnepségén.

A földművelésügyi miniszterhelyettes kijelentette: a méhészet mennyiségi növekedése minőségi változásokkal jár együtt, amelynek következményeként növekszik az élelmiszer-biztonság is.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével kiemelt figyelmet fordít a hazai üzletekben, piacokon árusított mézek minőségellenőrzésére s ehhez a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által biztosított támogatási lehetőséget is igénybe veszik- szögezte le.

Fotó: Tóth Ivett

Örvendetesnek nevezte, hogy növekszik a hazai mézfogyasztás. Nagy István elmondta, míg néhány évvel ezelőtt az egy főre eső hazai mézfogyasztás alig érte el a 30 dekagrammot, addig napjainkra már meghaladta a 70 dekagrammot. Nagy István aláhúzta, az egyik legfontosabb feladat tudatosítani a hazai méz előnyösebb tulajdonságait a külföldről vagy az Európai Unión kívülről érkezett mézekéhez képest.

Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott. A megtermelt méz nagyobb hányada exportra kerül. A magyar méztermelés gerincét az akácméz adja.