Mindannyiunk érdeke, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is hatékony eszközt biztosítson a természeti és gazdasági válságok kezelésére, az európai agrárium versenyképességének növeléséhez, valamint stabilizálja a termelők jövedelmét – mondta a földművelésügyi miniszterhelyettes a Várnában megrendezett Békekenyér konferencián.
Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország kitart azon álláspontja mellett, miszerint a jövőben is indokolt fenntartani egy erős, kétpilléres agrárpolitikát, amely egy, a jelenlegi szinthez hasonló pénzügyi kerettel rendelkezik, s amely kizárólag az agrártermelőket illeti meg. Bármely új cél beemelését csak a megfelelő források hozzárendelésével tartjuk lehetségesnek –tette hozzá.
A rendszer gyökeres átalakítása nem szükséges, mert az kellő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak arra, hogy prioritásaiknak megfelelően kialakítsák a saját modelljüket - emelte ki. A KAP által biztosított források komoly szerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult; stabilabbá vált a mezőgazdasági termelők helyzete a megnövekedett áringadozások mellett is.
A Közös Agrárpolitika adta keretek között Magyarország a minőségi élelmiszer előállítás mellett kötelezte el magát, következetes GMO-mentes politikát folytat, a génmódosított növények köztermesztése teljes körűen tiltott.
A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy az agrárium az emberiség élelmezésének forrásaként életünk egyik legmeghatározóbb szereplője.
A Békekenyér Projekt a Vasfüggöny leomlásának negyed évszázados évfordulóján német kezdeményezésre indult. A résztvevő országok területén megtermelt rozsból egy nagy közös kenyér készül, mely szimbolizálja a mezőgazdaság és a béke kapcsolatát.
A Várnában megrendezett Békekenyér programmal kapcsolatos miniszteri konferencia témája a Mezőgazdasági földek fenntartható gazdálkodása, ezen belül a KAP jövője, melynek keretében a programban résztvevő 12 tagállam miniszterei nézőpontjaikat és tapasztalataikat osztják meg egymással.