A védett őshonos, valamint a veszélyeztetett helyzetbe került állatfajtáink állománylétszáma emelkedett, helyzetük pedig stabilizálódott az elmúlt években - mondta az agrártárca miniszterhelyettese a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjának rendezvényén, amelynek középpontjában a magyar hidegvérű ló és a magyar óriásnyúl állt.
Nagy István hangsúlyozta, az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások védelme az egész világon, így hazánkban is kiemelt állami feladat, amelyet konkrét kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi egyezmények is rögzítenek. Az agrárbiológiai sokféleség csökkenésével párhuzamosan a világkereskedelmet uraló fajok és fajták száma is folyamatosan csökken-tette hozzá. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslése szerint a mezőgazdaságban használt fajták 75 százaléka eltűnt az elmúlt száz évben.
A miniszterhelyettes beszámolt arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szakmai irányításával készített génmegőrzési stratégia társadalmi egyeztetése nemrégiben fejeződött be. A stratégia meghatározza a legfontosabb génmentési, génmegőrzési és génhasznosítási feladatokat is. A génmegőrzési stratégia kiterjed az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi-és állati genetikai erőforrásokra, kiemelten a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákra, valamint a magyar ebfajtákra is.
Nagy István aláhúzta, a gazdasági haszonállatok és -növények genetikai sokféleségének biztosítása, az őshonos gének megőrzése, csökkenésének megállítása a versenyképes és fenntartható mezőgazdaság, valamint az élelmezésbiztonság szempontjából is a jövő kulcskérdése.