Értékválasztás előtt állunk: a május 26-ai európai parlamenti voksoláson abban a kérdésben is döntünk, hogy a magyar agrárium érdekei mentén politizáló erőket támogatjuk, vagy hagyjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia olyan költségvetést fogadjon el, amely a bevándorlást támogatná a mezőgazdaságból élőknek, a vidéki embereknek járó forrásokból - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Lengyeltótiban csütörtökön.
Feldman Zsolt a somogyi településen rendezett agrárfórumot megelőző sajtótájékoztatón közölte, hogy az Európai Unió 2021-2027 közötti, a brüsszeli bürokrácia által letett költségvetési javaslata szerint a közösség agrárbüdzséjét 20 százalékkal kurtítanák meg az előző költségvetési ciklushoz képest. E szerint Magyarország a 2014-2020 közötti 12,3 milliárd eurónál 2 milliárd euróval kevesebb pénzhez jutna, a felhasználása pedig nehezebb lenne, több adminisztratív teherrel járna. "Bátran mondatjuk, hogy a javaslatcsomag ebben a formában elfogadhatatlan" - fogalmazott.
Az államtitkár kiemelte: a magyar mezőgazdaság Európa három leggyorsabban fejlődő agráriuma közé került az elmúlt időszakban a magyar gazdálkodók és a kormányzat közös munkájának eredményeként. A magyar agrár-élelmiszergazdaság exportja 9 milliárd euróra nőtt, ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az agrárpolitikában rejlő lehetőségeket a gazdaszervezetekkel együttműködve sikerült a gazdálkodók "építése, segítése" érdekében kihasználni - közölte.
Feldman Zsolt szavai szerint a mostani javaslatcsomag ezt veszélyezteti, mert ahelyett, hogy a leszakadó, fejlesztésre szoruló régiókra koncentrálna, az európai és azon belül a magyar vidéken élő gazdálkodóknak nyújtana segítséget, olyan, a migrációval, a migránsok integrációjával összefüggő célokat fogalmaz meg, amelyek a magyar mezőgazdaságnak, a magyar agrártermelőknek nem állnak érdekükben.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon a közös agrárpolitika közvetlen jövedelempótló támogatásai több mint 170 ezer gazdálkodó jövedelmezőségét segítik. Csak Somogyban 2018-ban 18,8 milliárd forint jövedelempótló támogatást fizettek ki a termelőknek, a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési programból pedig 41 milliárd forintnyi forrást ítéltek meg a megye agrárgazdálkodói, önkormányzatai számára.
Éppen ezért a magyar gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva tárgyalunk a 2020 utáni európai uniós költségvetésről, s örülünk annak, hogy a magyar gazdaszervezetek aláírásgyűjtéssel egyfajta társadalmi legitimitációt nyújtanak számunkra - mondta. Jelezte, a közös agrárpolitika megtartásáért, a támogatás mértékének fenntartásáért indult petíciót már több mint 160 ezren írták alá. Hozzáfűzte, Magyarország nincs egyedül, hiszen a mezőgazdaság iránt elkötelezett 21 európai uniós tagállam állt ki a közös agrárpolitika forrásainak megőrzése mellett, az agrártámogatások csökkentése ellen.
Abban hiszünk, hogy lehet a magyar mezőgazdasági termelőket segítő agrárpolitikát folytatni 2020 után, ehhez olyan Európai Parlamentre van szükség, amelynek felelős döntéshozói figyelembe veszik az értékteremtő munkával az európai fogyasztók számára élelmiszert termelők érdekeit, s a szükséges forrásokkal támogatják a fejlesztésre szoruló régiókat - mondta Feldman Zsolt.
Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője megjegyezte: kezd összeállni a következő európai uniós költségvetési ciklus, amihez Európát előre vivő, de egyúttal "hajmeresztő" javaslatok is megjelennek. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy mekkora veszély fenyeget minket, bízom benne, egyre többen csatlakoznak az aláírásgyűjtő akcióhoz - mondta a politikus.