Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése az egyik legfontosabb célja az agrárpolitikánknak, hiszen ennek sikeressége kulcsszerepet játszik jövedelemtermelő képességük növelésében. Mind a gazdaságpolitikai, mind az agrárpolitikai eszközöket ennek fényében fejlesztjük, és ezt szeretnénk a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után elérhető eszközrendszerével is segíteni - mondta el Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nyilvános kuratóriumi ülésén.
Feldman Zsolt az agrárium kihívásai között megemlítette a generációváltást, a precíziós technika minél szélesebb körben történő alkalmazását és a klímaváltozás hatásaira való hatékony stratégiák kidolgozását. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a közös agrárpolitika (KAP) a legfontosabb fundamentumát jelenti a hazai és az európai mezőgazdaságnak. Kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai és agrárpolitikai döntések és intézkedések meghozatalakor leginkább azt tartják szem előtt, hogy javítsák a mezőgazdasági termelők megélhetését.
Az államtitkár beszélt arról, hogy az ennek eléréséhez rendelkezésre álló eszközök jó része csak a KAP keretrendszerében működtethető, ugyanakkor nemzeti hatáskörben is számos lehetőség van, mint például az öntözésfejlesztés előmozdítása vagy a birtokaprózódás megállításának kérdése. A KAP-ról elmondta, egyszerre szabályoz és egyszerre biztosít forrásokat, valamint egyszerre kell vele a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági növekedés céljait segíteni. Miközben a mezőgazdaság az egyik legnagyobb elszenvedője a klimatikus és környezeti változásoknak, mégis feladata a környezet és a mezőgazdasági termelés közötti összhang elősegítése, a termelő tevékenységgel járó környezeti terhelés csökkentése a következő időszakban – tette hozzá.
Ismertette, hogy a zömében kisebb gazdasági szereplőkből álló agrárszektorra egyre erőteljesebb nyomást helyez az élelmiszerkereskedelem és élelmiszeripar fokozódó koncentrációja, a mind nagyobb méretű piaci szereplők gazdasági fölénye. Ezzel szemben sikeres fellépni akkor lehet, ha egyszerre lépnek előre ezek a gazdálkodók a technológiai fejlesztés, az egymással való együttműködés és szakmai tudás fejlesztése terén, ugyanis így lesznek versenyképesek.
Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság által tavaly előterjesztett európai uniós költségvetés kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot, hiszen 2020 után az uniós források jelentősen kisebb részét fordítanák közös agrárpolitikára. Míg jelenleg az EU-s költségvetés 35 százalékát fordítják az agráriumra és az európai élelmiszertermelés fenntartására, az új időszakban ez a mérték alig haladná meg a 28 százalékot. Ez a forrásmegvonás mind Magyarországot is negatívan sújtaná, ezért hazánkkal együtt már összesen 20 tagállam közösen tiltakozik a Közös Agrárpolitika forrásainak csökkentése ellen. Az EU új agrárpolitikájára vonatkozó jogszabályok tárgyalása2020 második felére, végére zárulhatnak le. A késés miatt a Bizottság átmeneti szabályozás bevezetésére tett javaslatot, ezért a támogatási rendszerben egy átmeneti évvel mindenképpen számolni kell – hangzott el.