A Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Szent István Egyetem nemzetközi szakmai konferenciát és tudáscsere workshopot tartott Gödöllőn és más vidéki helyszíneken.
A rendezvény a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) által finanszírozott, és az ENSZ Dél-Dél Együttműködésért felelős Hivatala által kivitelezett hosszú távú agrárfejlesztési és élelmezésbiztonsági projekt keretében valósult meg.A két ENSZ szervezet a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez szükséges eszközökkel és módszerekkel segíti a fejlődő, élelmezésbizonytalansággal küzdő országokat.
A fejlett európai országok közül az ENSZ egyedül Magyarországot kérte fel, hogy szakmai donorként vegyen részt a regionális fejlesztési projektben. A magyar államigazgatási szervek és kutatóintézetek aktív részvétele a nemzetközi fejlesztési együttműködésben a jelenlegi, válságokkal sújtott időszakban különösen felértékelődik.
Az eseményt Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, a vitaindító beszédet Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár tartotta. Felszólaltak a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a Szent István Egyetem, valamint az érintett ENSZ szervek vezetői is. A magyar agrártárca képviseletében Tóth Katalin helyettes államtitkár a Dél-Dél Együttműködés 2015. augusztus végén megtartott Globális Stratégiai Fórumán biztosította a kelet-európai, közép-ázsiai és észak-afrikai régiók országainak képviselőit, hogy az FM szakmai támogatást nyújt a mezőgazdaságuk és vidéki területeik fejlesztéséhez. A gödöllői konferencia kitűnő alkalom arra, hogy ezen partnerországok (Algéria, Marokkó, Törökország, Üzbegisztán, valamint a vendéglátó Magyarország) minisztériumi tisztviselői, háttérintézményi szakértői, valamint a tudomány és az üzleti szféra képviselői tapasztalatot cseréljenek a mezőgazdasági biotechnológiával kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a kórokozó diagnosztikára és mentesítésre, a genetikára, a genomikára, rezisztencia nemesítésre és az éghajlatváltozásra.
A rendezvény emellett hazánknak arra is lehetőséget biztosít, hogy az olyan GMO mentes mezőgazdasági biotechnológiát népszerűsítse, amely a magyar Alaptörvénnyel összhangban van: az alapkutatások szükségességének elismerése mellett teljes mértékben tiltja a génmódosított növények előállítását.
Feldman Zsolt helyettes államtitkár vitaindító előadásában a magyar agrárkutatás és fejlesztés szerepét emelte ki, különös tekintettel a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság vonatkozásában. A természeti erőforrások megőrzése, és azok fenntartható módon történő felhasználása nagyon fontos egy ország mezőgazdaságának fejlesztésekor. Magyarország jelentős agrártermelési potenciállal rendelkező ország, így a magyar agrárkormányzat törekvése az, hogy a termelés során az előbb így szempontok is maradéktalanul érvényesülnek. A magyar mezőgazdasági kutatás-fejlesztés egyik jelentős eredménye olyan GMO mentes, a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni képes fajták kifejlesztése és termesztése, melyek segítségével egészséges, magas tápértékű élelmiszereket és takarmányokat lehet előállítani, amely a hazai igények mellett külföldi partnereink keresletét is ki tudja elégíteni.
A Dél-Dél Együttműködés a jövőben a biotechnológián kívül egyéb mezőgazdasági szakterületekre is kiterjedhet, így a magyar agrárium szereplői számára további lehetőségeket jelenthet. A jövőben hazánk rövid távú, gyorsan és egyszerűen megvalósítható pilot projektek formájában további szakterülteken adhatja át tapasztalatait, így például a vidékfejlesztési programozás és a nemzeti vidékhálózatok, a LEADER program, a családi gazdálkodások támogatása, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a termelői szervezetek, valamint az iskolatej és iskolagyümölcs programok területén alkalmazott legjobb gyakorlati módszereit.