A Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a XXVII. Biokultúra tudományos napok keretében vehette át a Magyar Biokultúra Szövetség díját.

Tóth Katalin, az ökológiai gazdálkodás fejlesztése érdekében kifejtett többéves tevékenységéért kapta az elismerést. Korábbi feladatkörében a helyettes államtitkár irányította a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítását és közreműködött az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséről szóló akcióterv előkészítésében is. Az évek során a Magyar Biokultúra Szövetséggel együttműködve számos szakmai program megvalósulását támogatta szakmailag és lehetőségekhez mérten forrás biztosításával is. Jelenlegi pozíciójából, a nemzetközi és uniós kapcsolatok felelőseként sem távolodott el az ökogazdák problémáitól, hiszen az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységük keretében más megközelítésből tudják tovább segíteni a terület fejlődését.

Brüsszelben jelenleg is folyik az Európai Bizottság ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló javaslatának tárgyalása. Magyarország kiáll a párhuzamos (ökológiai és konvencionális) termelést folytató gazdákért, a jó minőségű termékeket biztosító folyamatellenőrzésért, és a kiskereskedőket aránytalan sújtó adminisztrációs terhektől való mentessége mellett. Magyarország számára szintén fontos szempont a kivételes termelési szabályok (például a nem ökológiai vetőmag használata) fenntartása.

Magyarországon a kormány döntése alapján a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatási intézkedéseket a 2015-re vonatkozó átmeneti intézkedések bevezetése nélkül kell kidolgozni, a 2016. január 1-jével történő elindítást szem előtt tartva.

A nemzeti forrásból megelőlegezett, már 2015-ben hozzáférhető elinduló olyan jogcímek, mint például a Fiatal Gazda program és a Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatásai sok, hátrányos termőterületen tevékenykedő ökológiai gazdálkodót pozitívan érint.

Az ökológiai gazdálkodók, kis- és közepes családi gazdálkodók számára jelentős lehetőséget nyújt a Rövid Ellátási Lánc program is, melynek fejlesztésére a 2014-2020-as vidékfejlesztési programban hazánk külön tematikus alprogramot szán mintegy huszonhat milliárd forint értékben. A program célja a közvetítők számának csökkentése, illetve a termelőkhöz minél közelebb álló értékesítési pontok kiépítése.

Fontos fejlemény, hogy a magyar kormány évek óta tartó GMO elleni küzdelmét siker koronázta és a közelmúltban elfogadott EU szabályozás szerint levetővé válik a tagállamok számára, hogy gazdasági és társadalmi indokok alapján saját maguk dönthessenek arról, akarnak-e gén módosított növényeket termeszteni.