Legyen trendi a vidék! Ez volt a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Női Unió és a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett konferencia jelmondata. Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke köszöntőjében mérföldkőnek nevezte a 78. OMÉK-ot, amennyiben első alkalommal adott otthont a vidéki nőkkel foglalkozó nagyszabású nemzetközi eseménynek.

A mezőgazdaságban a nőknek szánt szerep megváltozott a 19. század óta, ami a technikai fejlődésnek és a szakképzésnek köszönhető.

A mai csúcstechnikát már a nők is tudják kezelni, az 1949–53-as plakátokon látható „Gyertek lányok a traktorra!” felhívás tehát ma már komoly lehetőség, mondta előadásában Gulyás Andrea, az FM egyetlen női államtitkára.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma határozottan növekszik, ebben kétségtelenül a férfiaknak jut a nagyobb szerep, a nők azonban az egyéni gazdaságokban, családi vállalkozásokban nélkülözhetetlenek.

Az agrárium fejlesztésére szánt lehetőségek közül az államtitkár kiemelte az esélyegyenlőséget támogató forrásokat, amelyből a nők szerepvállalásának erősítésére is juthat. A jövő a tudás, mondta Gulyás Andrea, ezért is helyez nagy hangsúlyt a tárca a szakképzésre.

A kezelésében lévő szakképző intézményekben tanulóknak 63 százaléka fiú, a lányok főleg virágkötészeti és dísznövénytermesztő szakmát tanulnak. Lovász, belovagló, lovastúra-vezető szakképzésben viszont már több lány tanul, mint fiú.

A nők döntenek! erősítette meg előadásának címét Győrffy Balázs, a nemzeti Agrárgazdasági kamara elnöke. éppen ezért fogyasztásösztönző kampányaikkal elsősorban a női fogyasztókat célozzák meg. Lehet trendi a vidéki élet, mondta az agrármérnök Barna Miklós, aki feleségével, az aneszteziológus Vad Andreával hódmezővásárhelyi tanyájukon juhtenyésztéssel és kertészettel foglalkoznak. Olyannyira jól végzik a munkájukat, hogy 2015-ben az OMÉK-on az év juhtenyésztőjének választották őket. A vidéki élet jó, tele van izgalommal, történéssel és tennivalóval, mondta, és a gyerekek is önállóvá válnak, nap mint nap megtanulják, hogy nincs leküzdhetetlen nehézség.

Friedlinde Gurr-Hirsch, Baden-Württemberg tartomány Vidékfejlesztési és Fogyasztóvédelmi Minisztériumának államtitkára elmondta, hogy ebben a tartományban a mezőgazdaságban önállóan dolgozó nők aránya 8,4 százalék. A FAO eurázsiai és kelet-európai tevékenysége során főleg

Kelet-Európában és a Balkánon tevékenyek, többek között a mezőgazdaságban dolgozó nőkkel is sok tapasztalatuk van, mondta Dono Abdurazakova, a FAO társadalmi kapcsolatok szakértője. A nők aktívak, mondta, de nem eléggé értékelik a tevékenységüket, és ennek megfelelően alig vagy egyáltalán nem is fizetik meg őket. Legfontosabb szerepük a tulajdonos férj mellett, a vállalkozó társaként ötlet- és tanácsadás, az agroturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások és a háztartásban végzett munka.

A Szlovén Női Mezőgazdászok Szövetségének elnöke, Irena Uhle arról számolt be, hogy hazájában a vidéki nőkre épülnek a családi gazdaságok, a munkájuk azonban meglehetősen alulértékelt.

Átlagéletkoruk 50 évnél magasabb, heti több, mint 40 munkaórában élelmiszert termelnek. Emellett ők a társasági élet pillérei, tanítanak, gyereket nevelnek és gondozzák a család idős tagjait.

Szlovákiában még a hagyományos családmodell él, a férfit, még akkor is ha munkanélküli, családfenntartónak, a nőt pedig a családi tűzhely gondozójának tartják, mondta Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke. A nők nem radikálisak,a családi béke érdekében belenyugszanak az őket esetleg hátrányosan érintő döntésekbe is. Nemzetközi statisztikákat tanulmányozva kiderült, hogy a vidéki élet lassítja az öregedési folyamatokat, mondta Patasi Ilona, a városi környezetben élő nők bőrénél például lassabban öregszik a vidéki levegőn élő és dolgozó asszonyoké.

Zoltai Anna, a Nébih osztályvezetője elmondta, fontos lenne a közétkeztetésben is, hogy magától értetődő legyen a minőség és az élelmiszerbiztonság.