A „Gondolkodj Kárpátok léptékben, cselekedj helyi és regionális szinten” mottó jegyében rendezték meg a csehországi Mikulovban 2014. szeptember 24-26 között a Kárpátok Keretegyezmény részes feleinek negyedik konferenciáját. A magyar delegációt Tóth Katalin, a Keretegyezmény hazai végrehajtásának koordinálásáért felelős tárca nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára vezette.
A Keretegyezményben érintett Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna képviselői és együttműködési partnereik áttekintették az előrehaladást a fenntartható turizmus, fenntartható erdőkezelés, klímaadaptáció, kulturális örökség és tradicionális tudás, fenntartható ipar, energia, közlekedés és infrastruktúra, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, biológiai és táji biodiverzitás megőrzése terén.
Elfogadták a fenntartható közlekedésről szóló jegyzőkönyvet, a fenntartható turisztikai Stratégiát, a Kárpátok klíma adaptációs programját.
Felszólalásában Tóth Katalin kiemelte a Kárpátok térség közös természeti és kulturális értékei és sokfélesége megóvásának fontosságát, a fenntartható turizmusban rejlő lehetőségeket, a Kárpátok és-Tisza együttműködés fejlesztési szándékát. Felhívta a figyelmet a régió általános gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásának fontosságára és ebben partnerséget ajánlott a Keretegyezmény adta lehetőségek kiaknázására.
A jövőt illetően erősíteni kívánják az együttműködést a tájgazdálkodás és -védelem, fenntartható mezőgazdaság, zöld infrastruktúrák, víz és levegővédelem terén. Fokozott figyelem összpontosul az oktatásra, szemléletformálásra, valamint a helyi és regionális szintek fokozottabb bevonására.
A Részes felek következő, ötödik konferenciájára 2017-ben Magyarországon kerül sor, amikor hazánk átveszi a Keretegyezmény elnökségi feladatait is.
A Kárpátok Keretegyezmény
A hét országot (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) érintő Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény aláírására 2003-ban Kijevben került sor és 2006-ban lépett hatályba.
A Keretegyezmény célja, hogy az érintett országok együttműködjenek és hozzájáruljanak a Kárpátok védelméhez és fenntartható fejlődéséhez: megőrizzék a térség természeti és kulturális értékeit, javítsák az életminőséget és erősítsék a helyi gazdaságot és közösségeket.
Kárpátok Egyezmény az ENSZ Környezeti Program (UNEP) égisze alatt működik. A Részes Felek Konferenciája, amely az Egyezmény döntéshozó szerve, három évente ülésezik. Szakterületenként munkacsoportok működnek, jelenleg nyolc és létrejött két tematikus hálózat is, a Kárpátok Védett Területeink Hálózata, amely elsősorban a biodiverzitás jegyzőkönyvet támogatja, valamint a Kárpátok Vizes Területei Kezdeményezés, amely a Ramsari Egyezménnyel kötött együttműködés végrehajtását segíti elő.
Hazánk aktív közreműködője volt a Keretegyezmény kidolgozásának és azóta is rendszeres résztvevője az együttműködésnek, ez idáig elsősorban a biológiai- és táji sokféleség, erdészet, turizmus, és a klímaadaptációs tevékenység területén. A jövőt illetően ezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk a kulturális örökség jegyzőkönyv befejezésének elősegítésére, valamint a Kárpátok-Tisza együttműködésre.
A Kárpátok Keretegyezményről bővebben ezen a honlapon lehet tájékozódni: http://www.carpathianconvention.org/