Sikeres agrárium nem képzelhető el növekvő kertészgazdaság nélkül, ezért a jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban különleges szerepet szánunk a kertészeti ágazatnak – hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola alapításának 75. évfordulójára rendezett ünnepségen.
Dr. Simon Attila István emlékeztetett arra, hogy a kertészet a harmadik legnagyobb ágazat a mezőgazdaságban: az összes termelési érték mintegy tizenöt százalékát állítja elő, és igen sok embert foglalkoztat Magyarországon. Szentesen és környékén található hazánk primőr zöldségtermesztésének központja. A régió üzemei állítják elő a zöldségpalántákat és a zöldségeket az ország számára, illetve exportra is. Az elmúlt időszakban a zöldség-gyümölcs ágazat támogatása jelentősen emelkedett, várhatóan az ehhez kapcsolódó munkaerő-igény is növekedni fog.
A közigazgatási államtitkár beszélt az agrárszakképzés átalakításáról is. Kiemelte: az új szakképzés lényege, hogy olyan szakiskolákat szeretnénk, ahol a duális képzés révén az első dolog a gyakorlati tudás megszerzése. A cél az, hogy a diákok a végzés után nem azon gondolkodnak, hogy lesz-e munkájuk, hanem hogy a jó lehetőségek közül melyik mellett döntsenek.
Dr. Simon Attila István felidézte az iskola alapításának körülményeit is. A hazafiság legszebb példájának nevezte Bartha János és Tóth Krisztina 1890-es végrendeletét, amelyben a házaspár minden ingatlanát a leendő iskola létesítésére adományozta. „Sokáig mégis csak terv maradt a felajánlás, és kerek fél évszázadot kellett várni arra, hogy 1940-ben megszülessen az iskola. De működése azóta töretlen, és immár hetvenöt éve szolgálja az itt élők megélhetését, valamint az egész magyar agrárium fejlődését.” – szögezte le az államtitkár.
A patinás alföldi iskola jubileuma alkalmából tizenhetedszer nyílt meg a „Kert-Magyarország felé” című kertészeti kiállítás. Ennek kapcsán az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a „Kert-Magyarország” ma megvalósítható. Napjainkban ez főként a családokon és az új szövetkezéseken alapuló, a vidék értékeire építő kisgazdaságok sokaságát jelentheti.