A vidék és a vidéken élők biztonságához, stabil megélhetéséhez, a szülőföldön való érvényesüléshez egyfelől tudásra, másfelől viszont tőkére van szükség. Magyarország kormánya ezt felismerve és gazdaságilag megerősödve a kezdeti kulturális, oktatási szerepvállaláson túlmenően immár a különböző térség- és gazdaságfejlesztési programokon keresztül is segíti a külhoni magyarságot, kiemelten annak agráriumból élő részét – hangsúlyozta Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Csíkszeredában.
Szeptember 29-én rendezték meg Csíkszeredában a Vidék konferenciát, melyen a Földművelésügyi Minisztériumot Tóth Katalin helyettes államtitkár képviselte. Az idei évben a konferencia kiemelt témája a „Vidék-Biztonság” volt.
Az eseményen megrendezett panelbeszélgetés során a helyettes államtitkár kiemelte: Földünk népessége egy-két évtizeden belül elérheti a kilencmilliárd főt, vagyis a jelenleginél nagyságrendekkel kell több élelmiszert termelni ahhoz, hogy minden ember szükségleteinek megfelelő mennyiségű és minőségű, vagyis egészséges és biztonságos táplálékhoz jusson. A tömegtermelés mellett tehát felértékelődnek a házi, táji adottságok, amelyek egyben az élelmezésbiztonság és a munkahelyteremtés kérdésében is fontos szempontok.
Tóth Katalin az agrártársadalom és a helyi magyar közösségek térségi gazdasági potenciált megerősítő szerepe esetében arról is szólt, hogy az időjárásnak és a különböző pénzügyi, gazdasági folyamatoknak való kitettség ellenére a gazdálkodó ember az egyedüli, aki a saját kezében tarthatja maga és családja megélhetését. Az agrárium az egyedüli eszköztár, kiegészítve egy fenntartható erdőgazdálkodással, amely a székelyföldi embernek életminőséget és biztonságot tud biztosítani.
A Földművelésügyi Minisztérium számos programján túlmenően a tudást és az anyagi erőforrásokat ugyancsak érintő, a vidéki megélhetés biztonságát szolgáló Kárpát-medencei falugazdász programon keresztül segíti a külhoni magyar gazdatársadalmat – emelte ki előadásában a szaktárca helyettes államtitkára.
„A képzés, szaktanácsadás, s az általuk biztosított elméleti és gyakorlati tudás átadása a működő, gazdaságilag megerősödő és munkahelyet teremtő vállalkozások alapjait biztosítják a jövőben. A tárca számos olyan programot finanszírozott, amelyek e cél érvényesülését szolgálták a Kárpát-medence egészében. Alapvető szükséglet azon agrár profilú középfokú intézmények szellemi, valamint infrastrukturális megerősítése, amelyekben a jövő generációja naprakész tudást, motivációt és elhivatottságot szerezhet ahhoz, hogy a vidéki létben, illetve az agrártermelésben lásson kitörési pontot” – mondta felszólalásában a helyettes államtitkár.
Hivatalos programja folytatásaként Tóth Katalin a Szent István Egyetem tanévnyitóján mondott ünnepi beszédet.
Ebben az évben több mint ötven diák kezdi meg tanulmányait az intézmény vidékfejlesztés és vadgazdálkodás szakán. Köszöntőjében az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte, hogy a minisztérium a korábbi éveknek megfelelően a jövőben is támogatja a székelyföldi közép- és felsőfokú agrárképzés megerősítését, amely egyedülálló és hiánypótló a térségben. A tudás egy olyan generáció felnövekedését teszi lehetővé, amely a szülőföldön képes családot alapítani és megerősödni.
Tóth Katalin végezetül köszönetet mondott a Székelyföldön immáron több mint negyedszázada tevékenykedő és ez idő alatt ezernél is több diplomát kibocsájtó Szent István Egyetemnek a térségben végzett kimagasló, helyi agrárértelmiséget újra felemelő és gazdasági vérkeringésbe bekapcsoló munkájáért.