Fontos, hogy erősítsük és bővítsük a Magyarország és Szlovákia közötti agrárkapcsolatokat, hiszen a Kárpát-medence mezőgazdasága nem választható szét határok mentén – mondta Tóth Katalin nemzetközi és kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a felvidéki magyar gazdákat összefogó Gazda Polgári Társulás által szervezett agár- és vidékfejlesztési konferencián.
Tóth Katalin az Észak-komáromi rendezvényen felszólalásában kiemelte, a Közép-Kelet európai régió további erősödésében jelentős szerepet kell játszania az agrárágazatnak. Magyarország ebben úttörő szerepet vállal, hiszen a magyar agrárium az elmúlt négy évben negyven százalékkal növelte a kibocsátását. A mezőgazdaság 2013-hoz hasonlóan 2014-ben is pozitívan járult hozzá a GDP növekedéshez. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 2014. IV. negyedévében 12,1 százalékkal bővült.
Tóth Katalin elmondta, 2014. évben is jelentősen, a 2013. évinél, és a korábban vártnál nagyobb mértékben nőtt a magyar gazdaság. A GDP volumene 2014-ben 3,6 százalékkal bővült, amelyhez a mezőgazdaság 0,5 százalékponttal járult hozzá. Az agrárágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből 4,4 százalék volt, amely nem változott 2013-hoz képest.
A mezőgazdasági beruházások értéke folyó áron 320 milliárd forint volt, amely 20 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az agrár-külkereskedelem a számos kedvezőtlen nemzetközi hatás ellenére is megközelítette a 8 milliárd eurós szintet (7,8 milliárd euró).
A helyettes államtitkár ismertette a Magyar Kormánynak az egészséges táplálkozás támogatása és népszerűsítése területén tett legfontosabb intézkedéseit, s az elért konkrét gyakorlati eredményeket. Elmondta, hogy iskolai élelmezési programjainkon keresztül biztosítjuk, hogy a gyermekek egészséges, tápláló, helyi élelmiszereket fogyasszanak az iskolákban és óvodákban. Mindezeken túl a program piacot teremt a helyi gazdálkodók és a tanyákon élők termékei számára. Ezzel összefüggésben kiemelte, a Magyar Kormány jelentős mértékben, közel 6,2 milliárd forinttal támogatta a tanyákon élőket a 2011-2014. közötti időszakban több évtizedes lemaradást pótolva ezzel.
Ugyancsak kiemelt terület a magyar élelmiszeripar megújítása, amelyre mintegy 300 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig - tette hozzá Tóth Katalin. Az ennek érdekében elkészített élelmiszerstratégia sarkalatos célkitűzései között szerepel: az élelmiszeripari vállalkozások stabil finanszírozási és gazdálkodási feltételeinek biztosítása; az innováció ösztönzése; az élelmiszeriparban dolgozók tudásának korszerűvé tétele. Mindez erősíteni fogja az élelmiszeriparnak az élelmiszerláncban elfoglalt pozícióját – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Zárszavában Tóth Katalin elmondta, a mezőgazdaságra erőforrásként kell tekinteni, amely a munkát kereső fiatalok tömegeinek jelenthet kemény, de biztos megélhetést, és amely a szülőföldön való boldogulás szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. A föld nem vándorol el, a belőle termő élelmiszer pedig nélkülözhetetlen eleme az emberiség, így a magyarság megmaradásának is - zárta szavait.