Lezárult a természetvédelmi fejlesztés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hét helyszínén, a 390 millió forintos európai uniós támogatás eredményeként 130 hektárnyi terület újult meg – jelentették be a gyulafirátóti projektzáró rendezvényen. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára az elmúlt pályázati időszakot értékelve elmondta, hogy országszerte 38 milliárd forintból 130 ezer hektár újult meg, és a beruházásoknak köszönhetően 15 ezer ember kapott munkát.

Rácz András elmondta: az előző pályázati időszakban összesen 22,5 milliárd forintot fordítottak élőhely-rekonstrucióra együttesen 79 ezer hektáron, a gyűjteményes kertekben 35 objektum újult meg 7,6 milliárd forintból, a nemzeti parkok infrastruktúrája pedig 6,5 milliárd forintból korszerűsödött. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a következő ciklusban még több, 46 milliárd forint jut természetvédelemre.

A gyulafirátóti Miklád láp területén zárult beruházás a Tihanyi-félszigetet és a Káli-medence öt helyszínét is érintette. Nedves területek vízkormányzását végezték el, visszaszorították a vízi növényzet és fás legelőket alakítottak ki – összegezte a beruházást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója. Puskás Zoltán tájékoztatása szerint a mostani volt az igazgatóság utolsó Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) az előző uniós költségvetési ciklusban. Elmondta, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén mintegy 2,8 milliárd forintból összesen 23 nagypályázat valósult meg az elmúlt időszakban, ebből 1,5 milliárd forintot természetvédelemre, 1,2 milliárd forintot pedig ökoturisztikai fejlesztésekre és természeti nevelésre fordítottak.

Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának tájegységvezetője kiemelte, hogy számos fajt érint előnyösen a természetvédelmi fejlesztés, újra otthonra találhat a csarab, a mocsári nőszőfű, a dunai tarajos gőte és a cigányréce.

Czaun János önkormányzati képviselő felidézte, hogy a most átadott gyulafirátóti Miklád láp területén egészen 1959-ig - a termelőszövetkezetek megalakulásáig - halastavak voltak, amelyeket az 1970-es években tározó tavakká alakítottak.