Hódmezővásárhelyen, a Városháza dísztermében ünnepélyes keretek között mutatták be a Csongrád Megyei Értéktár elemeit bemutató „Nemzeti értékeink” című imázsfilmet. A filmbemutatóval összekapcsolt konferencián a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár tartott előadást.
Almási István polgármester köszöntőbeszédében elmondta, Hódmezővásárhely hagyományőrző település, amely igyekszik megtartani régi értékeit és bízik abban, hogy a megyei értéktárba egyre több helyi nevezetesség kerül. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság elnöke beszámolt a filmbemutatót megelőző bizottsági ülésről, amelynek döntése alapján további 6, közülük 4 hódmezővásárhelyi nemzeti érték gazdagítja az így már 60 elemből álló megyei értéktárat.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitóelőadásában Széchenyi Istvánt idézte: „A jó törvény nem zavarja túlságosan az életet.” A hungarikum törvény is egy ilyen törvény, segítségével pozitív folyamatok indultak el hazánkban. Egykoron, az akkori politika hibájából „szerep nélküli települések” alakultak ki, megindult a kisvárosokból nagyvárosokba való vándorlás. A hungarikum törvény segítségével, pályázatok kiírásával helyzetbe tudjuk hozni a magyar közösségeket, a magyar értékeket, hungarikumokat- mondta el az Országgyűlés alelnöke.
Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Csongrád megye értékeit bemutató imázsfilmet érdemes lenne szinkronizálni, hogy más anyanyelvűek is megismerkedhessenek értékeinkkel. Szakáli István Loránd rámutatott, a hungarikum törvény is a maga nemében hungarikum. A Földművelésügyi Minisztérium a hungarikum törvénnyel kapcsolatos végrehajtói, oltalmazó feladatokat lát el, biztosítja azt a keretrendszert, amely a hungarikum mozgalomban tevékenykedő emberek munkájához szükséges. A hungarikum mozgalom sikertörténet, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legfrissebb adatok szerint 532 helyen jött létre települési értéktár.
A helyettes államtitkár kiemelte: idén júniusban az Országgyűlés elfogadta a 2012-es hungarikum törvény módosításait, amelybe sikerült beépíteni az elmúlt három év gyakorlati tapasztalatait. Többek között az is indokolta a törvénymódosítást, hogy a hungarikum mozgalom csak az országhatárokon innen volt sikertörténet, a cél az, hogy mindez a határokon túl lendületet kapjon. A határokon túli értékgyűjtésnek is meg kell felelnie a hazai logikának, így a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő külhoni szervezetek a saját országuk vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat működtethetnek. Emellett a külhoni önkormányzatok, jogi személyek saját országuk vonatkozásában – a külhoni Magyar Állandó Értekezletre meghívott szervezet támogatása esetén - települési, tájegységi értéktárat hozhatnak létre. A cél az, hogy az országhatáron túl is megvalósulhasson a helyi szintű értékgyűjtés és az alulról felfelé érkező kezdeményezések támogatása.
A Nemzeti Értékpiramis rendszerében az értékek gyűjtésében fokozatosság érvényesül, a piramisnak minden eleme egyaránt fontos. A 2014-ben kiírt hungarikum pályázat is ezt kívánta alátámasztani, ahol az alapszintű értékgyűjtés kapott kiemelt hangsúlyt. Fontos, hogy az értékgyűjtés az iskolákban, az alap- és felsőoktatásban is megjelenjen, hiszen a hungarikum mozgalom sikerének hosszú távú fenntarthatósága hangsúlyozottan a fiatalokon múlik.
A helyettes államtitkár kiemelte: a jövőkép kialakítása érdekében zajlik egy stratégiaalkotási folyamat a hungarikumokat illetően. A hungarikumok megléte a hagyományok megőrzése, a nemzeti önbecsülés megtartása mellett külgazdasági, turisztikai haszonnal és kultúrdiplomáciai előnyökkel jár, hozzájárul a pozitív nemzetimázs alakításához. Mindezen célok megvalósításához nélkülözhetetlen a modern kommunikációs felületek használata (Facebook, Twitter). A jövőt illetően meg kell őrizni a hungarikum mozgalom alulról építkező jellegét – összegezte Szakáli István Loránd.