Hazánk 10 nemzeti parkja, köztük a Duna-Ipoly Nemzeti Park komoly tevékenységet folytat természeti-, és táji értékeink megőrzésében, megismertetésében. Céljuk a bioszféra állapotának, biológiai sokféleségének megőrzése, valamint ezzel összefüggésben az élőhelyek és tájak terheléseinek megelőzése, mérséklése vagy elhárítása – mondta köszöntőjében Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár a svábhegyi Kadarkáink Kertje elnevezésű szüreti rendezvényen.
Beszédében a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a gyümölcs tájfajták megőrzésében mindig is meghatározó szerepet játszottak a hazai nemzeti parki igazgatóságok. A legfontosabb, hogy tisztában legyünk a még fellelhető értékeinkkel és azok veszélyeztetettségével.
Megemlítette, hogy a régi ültetvények felkutatása és kitisztítása csak az első kezdeti lépés. A fajtaazonosítás, a szaporító anyag szakszerű begyűjtése, fajtagyűjtemény kialakítása, szaporítóanyag előállítása mind csak „múzeumi” jellegű tevékenység, ha nem juttatjuk vissza a fajtákat a haszonkertekbe és a hagyományos művelésű ültetvényekre.
Ennek kapcsán a helyettes államtitkár kiemelte, hogy a tájfajták „közkincsé tételének” elősegítésére több igazgatóság a szaporított fajták „örökbeadási programját” indította el. A program keretében magánszemélyek és közintézmények, valamint egyházak ingyen kaphatnak facsemetéket helyi felhasználásra.
Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár megnyitójában kiemelte, hogy a Kadarkáink Kertje nevet viselő kezdeményezés is igazolja a magyar szőlő-bor ágazat szerves és élő hagyományait, amelyekre az ágazat fejlesztése során támaszkodnunk kell. A Svábhegyen művelt kadarka tőkék emlékeztetnek minket az egykori budai szőlőskertekre, amelyeket ugyan már eltüntetett a növekvő város, azonban borvidékeinken folyamatos a gazdálkodás. Fontos, hogy minden borvidék megtalálja a saját arcát, a saját borát, borstílusát, amely különbözik a többitől, és amellyel azonosítani tudja magát a piacon. Erről szól az eredetvédelem – mutatott rá a helyettes államtitkár.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park svábhegyi területén mintegy 1200 tőke fér el a bioszőlőknél szokásos, hagyományos védekezési technikákkal és anyagokkal kezelt szőlőskertben. Az oltványokat az összes történelmi magyar borvidékről, a legjobb kadarkás dűlőkről gyűjtötték be az Alföldtől Egerig, Szekszárdtól Villányig, Ménestől a Délvidékig.