Az Európai Unió környezetvédelmi miniszteri tanácsa 2017. február 28-án Brüsszelben ülésezett. A magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt államtitkár – a 2011-ben magyar kezdeményezésre megkezdett munka alapján – újra javaslatot tett egy uniós katasztrófabiztosítási rendszer létrehozására, amely a nagyméretű ipari katasztrófák esetén is képes érvényesíteni a „szennyező fizet” elvét.
Az Európai Bizottság a közelmúltban készített két jelentést a környezeti felelősség, illetve a bányászati hulladék irányelvek végrehajtásáról. Mindkét uniós jogszabály célja az emberek egészségét és a környezetet potenciálisan súlyosan károsító események, balesetek megelőzése. A jelentésekkel összefüggésben a magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár újra javaslatot tett egy uniós katasztrófabiztosítási rendszer létrehozására.
A magyar kormány eredetileg 2011-ben mutatta be egy új európai kockázat-megosztási pénzügyi eszköz koncepcióját, Áder János köztársasági elnök korábbi, európai parlamenti képviselőként kidolgozott javaslata alapján. A javasolt megoldás európai biztosításként működne, amely kiegészítené a piaci biztosítási termékeket, egy kárnagysági küszöb elérésekor. Az eszköz azonnali és hatékony pénzügyi segítséget jelentene a tagállamok számára ipari katasztrófák esetén, megkönnyítené a gyors katasztrófa-elhárítást, azaz a környezeti károk, valamint az emberi egészségben, a magán- és állami tulajdonban okozott károk helyreállítását. Hiába rendelkezik uniós jogszabály a felelősségről, jelentős kár esetén előfordulhat, hogy a megfelelő kötelező pénzügyi garanciák nélkül a szennyezés felelőse nem képes az általa okozott károkat megtéríteni. Magyarország ezért felhívta a Bizottságot, hogy folytatódjon a 2011-ben megkezdett munka egy uniós katasztrófabiztosítási rendszer létrehozására.
A tanácskozáson a tagállamok általános környezetpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A magyar delegáció vezetője elmondta, hogy biztosítani kell az összhangot az EU gazdaság- és környezetpolitikai célkitűzései és menetrendje, valamint az ENSZ 2030-ig tartó Fenntartható Fejlődési Keretrendszerének uniós megvalósítása között. A Keretrendszer egyik kiemelt kérdésköre, a vízpolitika Magyarország számára változatlanul fontos terület. „A kölcsönös megismerést, megértést és együttműködési lehetőségeket feltáró, szektorok közötti együttműködéseket folytatni, azok körét bővíteni kell. Az EU szintű párbeszéd mellett regionális viszonylatban, pl. a Duna-medencében is elengedhetetlen az együttműködés” – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
Lengyelország a fenntartható fejlődési célkitűzések összefüggésében Ferenc pápa „Laudato Si” című enciklikája főbb megállapításaira hívta fel a figyelmet, középpontban a humán ökológia gondolatával.