A Pro Civis Polgári Tárulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Intézet október 16-17-én ötödik alkalommal rendezte meg az Önkormányzati Szabadegyetem elnevezésű rendezvényét a felvidéki Nagymegyeren, melyre a dél-szlovákiai önkormányzatok vezetői és képviselői kaptak meghívást.
A kétnapos szakmai egyeztetés szombati napján a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár tartott előadást a hungarikum törvényről, valamint a hazai és a külhoni értékgyűjtő munka jelentőségéről.
Szakáli István Loránd a 2012-ben elfogadott hungarikum törvény vonatkozásában kifejtette, hogy hasonló megoldások fellelhetők más országokban is, de filozófiájában, rendszerében, gondolatiságában a magyarországi hungarikum törvényhez hasonló megoldással nem lehet találkozni a világban. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a törvény mögötti gondolatiság abból indul ki, hogy csak akkor értékelhetjük reálisan és ismerhetjük meg jól magunkat, ha tisztában vagyunk az értékeinkkel és azzal, hogy a magyar nemzet mit adott Európának és a világnak, mert így sokkal egyértelműben és jobb alapokon tudjuk elfoglalni a helyünket Európa és a világ nemzetei között. Ez a törvény azt szolgálja, hogy számba vegyük az értékeinket és egy stabilabb lábakon álló jövőt építsünk. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvényi végrehajtásának a mai Magyarország országhatárain belüli története sikertörténetnek nevezhető, mivel közel 550 helyi, települési szintű értéktár jött létre és sikerült egy közösségépítő pezsgést kiváltani.
A helyettes államtitkár elmondta: a hungarikum törvény legnagyobb értéke az alulról jövő kezdeményezések felkarolása és ez is egy olyan törvény, amelyik többek között a kettős állampolgárságról szóló törvény és az Alaptörvény mellett az elmúlt öt évben elfogadott, bátor, nemzeti jellegű törvények sorába tartozik. Kiemelte, hogy ez a törvény egy nemzetben gondolkodik, azonban ameddig a magyarországi végrehajtás sikertörténetéről beszélhetünk, addigi egyik szemünk nevet és a másik sír, ugyanis külhonban, ahogy a törvény fogalmaz, nem sikerült ugyanazt a lendületet, ugyanazokat az alulról jövő kezdeményezéseket felkarolni, elindítani.
Éppen ezért a törvény három éves tapasztalatainak a mérlegelése során megállapítható, hogy a korábbi szabályozás nem tudta kellőképpen megszólítani a határon túli közösségeket, ezért volt szükség a módosítására. A hungarikum törvény idén júliusban hatályba lépett módosítása óta határon túl is létrejöhetnek település szintű értéktárak, tájegységi szintű értéktárak és bevezetésre került a külhoni nemzetrész értéktár fogalma.
A törvénymódosítástól azt várjuk, hogy új lendületed adjon a határon túli értékgyűjtésnek –mondta a helyettes államtitkár – hiszen új fejlesztést eredményesen csak ott lehet megvalósítani, ahol tisztában vannak azzal, mit tudnak másoknak megmutatni. Hozzátette: a mi ügyességünkön, a mi tehetségünkön múlik, hogy mennyire tudjuk kihasználni a hungarikum törvény nyújtotta lehetőségeket.
Beszéde végén a helyettes államtitkár kérte a jelenlévőket, legyenek partnerek és működjenek együtt a magyarországi testvértelepülésekkel, mert az értékek gyűjtése közös érdek, ugyanúgy érdeke a felvidéki magyarnak, mint a magyar kormánynak, a magyarországi magyaroknak, és kérte, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába, vigyék haza azt az üzenetet, hogy ezzel a dologgal érdemes foglalkozni.