A kutatásban és tudományos ismeretterjesztésben kimagasló és példamutató tevékenység elismeréseként adják a Herman Ottó Szellemiség Díjakat, amelyet „az Ember” és „a Közösség” kategóriában vehettek át a díjazottak.
A Herman Ottó Intézet megalapította a Herman Ottó Szellemiség Díjat, hogy elismerje azon személyek és közösségek munkáját, akik hazai, nemzetközi téren, több tudományágban, a kutatás és tudományos ismeretterjesztés területén kiemelkedő eredményeket értek el, példaértékűt és maradandót alkottak, munkájukkal kimagaslóan segítették a környezet- és természetvédelmet, a természetkutatást illetve zoológiát.
„Arra a kérdésre, elbírom-e mindezt végezni? Egy szónyi feleletem van: akarom!” – idézete Herman Ottó gondolatait V. Németh Zsolt ünnepi köszöntőjében a díjkiosztó gálaesten. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár rávilágított: a polihisztor gondolatának elsöprő ereje van, egyszerre volt ornitológus, pókász, nyelvész és néprajzos, preparátor, illusztrátor, politikus és író, aki gyermeki rácsodálkozással, teljes szakmaisággal vegyes érdeklődéssel fordult a világ felé.
Ám emellett elszántságát, akaraterejét is hangsúlyoznunk kell, amely nélkül tehetsége és tudásszomja biztosan eltörpült volna, ez tette igazi polihisztorrá. Erről a szilárd akaraterőről tesznek tanúbizonyságot az est díjazottjai is – emelte ki az államtitkár.
Az ünnep főgondolatát az adta, hogy a hagyományt ötvözzük a modernnel, úgy hogy az érték legyen, hiszen ez jelenti a Herman Ottó Intézet feladatainak legfontosabb vezérfonalát is: a hagyomány, mert abból kell építkeznünk és mellette a modern, mert azt kell továbbadnunk – jelentette ki Mezőszentgyörgyi Dávid.
Az intézet főigazgatója hozzátette: a díjjal olyan közösséget, embert ismerünk el, akik mindezt közvetítik, szellemi táplálékot adnak, követendő utat mutatnak. A díj adományozására az intézet munkatársai és az intézettel jogviszonyban álló személyek, valamint az együttműködő partnerek tehettek javaslatot, amelyet az intézet igazgatóiból álló bíráló bizottság értékelt.
A döntés alapján a Herman Ottó Szellemiség Díj „az Ember” kategóriában elismerő díjat vehetett át Nagy Dénes, a magyar-ausztrál kutatóprofesszor matematikus, tudomány- és technikatörténész. Oktatói munkáját az ELTE Természettudományi Karán kezdte. Egyik kezdeményezője volt a tudomány- és technikatörténet oktatásának, amely egy egyetemközi szak lett az 1980-as években. Televíziós előadásokat is tartott, többek között a „Gólyavári Esték“-ben, amely a „Mindentudás Egyeteme“ elődjének tekinthető, ezért a Magyar Televízió elnöke „Nívó díj”-jal tüntette ki. 1986-tól az USA-ban, Japánban és Ausztráliában ill. Óceániában dolgozott. Számos tudományos kongresszusnak volt szervezője vagy társszervezője a négy kontinensen. Mintegy húsz szakmai kötet és több mint 140 cikk szerzője, amelyek magyar, angol, japán, német, francia, orosz és kínai nyelven íródtak. Finnországtól Kínáig, Spanyolországtól Dél-Koreáig több mint húsz országba hívták meg előadni, s ezeket hat nyelven tartotta meg. Jelentős sikereket ért el a magyar népfőiskola mozgalom terén, a Herman Ottó Intézetnek 2012 óta munkatársa. A tudományterületek közötti „hidak” fontosságát hangsúlyozza. Azt vallja, hogy számos probléma megoldásához elengedhetetlen az interdiszciplináris gondolkodás, s ebben Magyarország nagyhatalom.
Példaértékű munkájának elismeréseként „a Közösség” kategóriában elismerő díjat vehetett át a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre. Az 1987-ben alapított közösség 2011 óta közhasznú egyesületként működik. Tagjai a Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre Természettudományi Szakcsoportjának tagjai, a Bakony-kutatók és a természeti környezetük iránt érdeklődő zirci és környékbeli polgárok közül kerülnek ki. Már az első évben 120 feletti volt a taglétszám, ami mára csaknem megduplázódott. Az elmúlt 28 év során számtalan ismeretterjesztő előadást tartottak, közel ötven buszos és gyalogtúrát, emellett táborokat, vetélkedőket és középiskolai természetismereti szakköröket szerveztek. Tudományos és tudományos-ismeretterjesztő konferenciát, vándorkiállításokat szerveztek, földtani-geomorfológiai térképezéseket végeztek, tudományos jelentést készítettek, számos kutatási munkába bekapcsolódtak, ismeretterjesztő kiadványokat is megjelentettetek, mindemellett 2013-tól időszaki kiállítással egybekötött tudományos ismeretterjesztő konferencia-sorozatot indítottak.