1972. június 5-16-ig tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. Nyilatkozatukban ez olvasható: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez, és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.”
A Környezetvédelmi Világnap kitűzött célja, hogy széles körben felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegítse az együttgondolkodást és a közös cselekvést, valamint terjessze a fenntartható fejlődés eszméjét. A környezettudatos gondolkodás elsajátítása és alkalmazása az emberhez méltó és egészséges élet kialakításának mérföldköve.
2016-ban a Világnap témájává a vadon élő növény- és állatfajokkal folyó illegális kereskedelem elleni fellépést választotta a Világszervezet.
A vadon élő fajok jogellenes kereskedelme nem új jelenség, jellege és hatásai azonban nagymértékben megváltoztak az elmúlt évek során és az utóbbi években megfigyelhető jelentős növekedése sajnos globálissá vált. Egy, a közelmúltban elfogadott ENSZ-határozat a vadon élő fajok tiltott kereskedelmét a szervezett bűnözés egyik formájaként határozta meg, melynek elkövetői az ember-, kábítószer-, illetve lőfegyver-kereskedelemért felelősségre vonható globális bűnszervezetekhez hasonlíthatók.
Magyarország 1985 óta részes fele a veszélyeztetett vadon élő állat-és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménynek (CITES), melynek előírásait következetesen végrehajtja. Magyarországnak hármas szerepe van az Egyezmény végrehajtása szempontjából. Egyrészt nagy felelősségünk van abban, hogy megakadályozzuk azon illegális eredetű tranzitszállítmányok belépését az EU területére, amelyek célja egy másik tagállam. Másrészt Magyarország is felvevőpiaca ezen állat- és növényfajoknak, illetve a belőlük készült termékeknek, így ennek ellenőrzése is feladatunk. Harmadrészt hazánkban is élnek olyan fajok, amelyek keresettek a nemzetközi kereskedelemben. Ezek jogellenes forgalomba hozatalát is meg kell akadályoznunk.
Az Egyezmény hazai végrehajtásáért a Földművelésügyi Minisztérium a felelős, együttműködésben a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a rendőrséggel és az állat- és növény-egészségügyi hatósággal.
Az Európai Bizottság elkészített egy, a vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelmének visszaszorítására vonatkozó cselekvési tervet, melyet hazánk maximálisan támogat és elkötelezett a terv végrehajtásában. Lehetőségeinkhez képest mindent meg kell tennünk az illegális cselekmények visszaszorítása érdekében.