A tanyai élet mindig is a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó hagyományos gazdálkodási tevékenységet jelentett és mind a mai napig egyedi kultúrát közvetít. Építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyák nem csak a magyar nemzet, de Európa különleges kulturális szegmensét is jelentik – monda V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a 78. OMÉK keretében megrendezett hazai ás határon túli tanyakutatások eredményeiről tartott szakmai konferencián.

A konferencián az államtitkár kiemelte: A tanyasi kultúra további megőrzése érdekében a Hungarikum Bizottság 2017. június 20-án a magyar tanyát, mint tradicionális gazdálkodási létformát hungarikummá nyilvánította. A Földművelésügyi Minisztérium 2011-ben indította a Tanyafejlesztési Programját, melynek alapvető célja a magyarországi tanyás térségek és tanyák megőrzése, fejlődésének fellendítése. A program egyik pilléreként működő hazai, nemzeti finanszírozású pályázatsorozat az elmúlt hét év során 1693 nyertes projektet eredményezett 8,1 milliárd forint értékben – emelte ki.

Fotó: Kovács Zoltán/FM

Sikerként értékeljük azt, hogy a tanyafejlesztés részeként megkönnyítettük a külterületi építkezést, illetve a tanyavilágot segítő gondolat beépült a további vidékfejlesztési programokba még több forrást biztosítva a gazdálkodók részére mondta V. Német Zsolt.

Az államtitkár kijelentette: a rendszerváltás és az Európai Unióhoz történt csatlakozás nagyban hozzájárult, hogy a gazdaságfejlesztés terén ismét egységes Kárpát-medencei szinten gondolkodjunk. Majd hozzátette: fontos számunkra, hogy a tanyasi élet és gazdálkodás fellendítését a határon túlra is kiterjesszük. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a külhonban lévő tanyákat, tanyás térségeket, külterületi gazdaságokat, gazdasági formákat is felmérjük. A Földművelésügyi Minisztérium számára nagyon hasznosak a kutatások eredményei, hiszen ezek segítik elő, hogy meg tudjuk határozni közös fejlesztési irányainkat.

Fotó: Kovács Zoltán/FM

V. Németh Zsolt emlékeztetett, hogy a 2012-ben az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium elsődleges célként határozta meg egy olyan kapcsolati háló kiépítését, amely a teljes Kárpát-medencét lefedi, és melyet még ennek az évnek a végére sikerül megvalósítania.