A napelemek környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatban az Országgyűlés két hónapja döntött. A termékdíj-törvény parlamenti vitája során az ellenzék hallgatott, elmulasztotta előadni ellenérveit.
A kormány álláspontja ezzel szemben következetes és logikus. Egy ilyen – egyébként hasznos – terméknél ugyanis nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy működése során milyen szerepet tölt be. Az is fontos, hogy mi történik a termékkel a működést követően. Ugyanis a napelemek gyártásánál és hulladékká válásukkal jelentős környezeti kockázat és terhelés jelentkezik. Erre példa, hogy a napelemek előállításának során olyan anyagot is használhatnak (nitrogén-trifluoridot), amely a környezetre 17 ezerszer károsabb a szén-dioxidnál. Sőt, ez a gáz 550 évig a légkörben marad.
Ráadásul a napelemek tartalmazhatnak olyan nehézfém vegyületeket is (pl.: ólmot, gallium-arzenidet), amelyek később nagy környezetterhelést okozhatnak. Továbbá, az alkalmazott vegyületek közül számos mérgező, rákkeltő hatású. A napelem a 20–25 éves életciklus befejezését követően éppen ezért veszélyes hulladéknak minősül. Egyébként maga a veszélyes hulladék elszállítása is környezetterhelést jelent.
A termékdíj azt a célt szolgálja, hogy ezekről a berendezésekről a gyártók és a forgalmazók terhére gondoskodjunk. Fontos rámutatni, hogy a Magyarországon forgalmazott napelemek túlnyomó része importból származik, így az intézkedésnek nincs jelentős munkaerőpiaci hatása. A környezetvédelmi termékdíjat az első belföldi forgalmazónak kell megfizetni.
A kormány álláspontja tehát világos és logikus. Mi is úgy gondoljuk, hogy az ilyen ügyekben alapos, konstruktív vitára van szükség, ehhez azonban legalább két fél kell. Éppen ezért lenne szükséges, hogy az ellenzék a parlamenti vitában adja elő érveit, és ne utólag.