Az értékteremtés, az értékmentés és az ősi hagyományok ápolásának fontosságára hívta fel a figyelmet V. Németh Zsolt a negyedik Svábhegyi Szüreten, a Jókai-kertben.
A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy borvidékeink – köztük a budai kultúrtáj – nem pusztán árutermelő mezőgazdasági régiók, emellett Magyarország sokszor évszázados hagyományokkal rendelkező központjai is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2009-ben alakult Kadarka Kör legfőbb célkitűzése, hogy felélessze Budapest legendás hírű borának, a Budai vörösnek a hagyományait. A Jókai-kertben 2011-ben kezdődött el az a kultúrtáj-rehabailitációs program, melynek keretében létrehozták a Budai Hegység egykor híres szőlőtermő területeinek mintaültetvényét: a Kadarkáink Kertjét. V. Németh Zsolt úgy fogalmazott: a kadarka az a - nemzeti értéktárba való - szőlőfajta, amiből szinte az egyetlen olyan bor készül, melyről fenntartás nélkül mondhatjuk, hogy a miénk.
V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kadarkáink Kertje széles összefogással valósult meg: civilek, a versenyszféra, és a kormányzat szereplői működtek együtt annak érdekében, hogy ápolják ezt az ősi hagyományt.
Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg a Svábhegyen lévő telket, a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert. A filoxéra-pusztítás előtt a Budai Vöröst Európa-szerte ismerték és szerették.