Magyarországon mintegy 324 milliárd forint fordítható a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1174 milliárd forintos forrásából a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére és az azokhoz való alkalmazkodásra - mondta V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára csütörtökön a Herman Ottó Intézetben megrendezett szakmai konferencián.
V. Németh Zsolt, az Éghajlatváltozás - megelőzés és alkalmazkodás című tanácskozáson elmondta: a klímaváltozás gyakorlatilag az élet minden területét érinti a természeti környezettől a gazdasági tevékenységen át az emberek egészségéig. Ezért fontos, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó meteorológusok, mezőgazdászok, környezetvédelemi, egészségügyi és erdészeti szakemberek egymással szót értsenek, és beépítsék munkájukba a különböző szakterületek tudásanyagát, tapasztalatait.
Az államtitkár kiemelte: annak érdekében, hogy a klímaváltozás nem kívánatos hatásai csökkenthetők, kivédhetők legyenek, cselekvő zöldpolitikára van szükség, szemléletformáló fejlesztésekre, távolba látó önvédelemre. A Föld légköre ugyanis rohamtempóban melegszik, az üvegházhatású gázok nagy része az emberek révén kerülnek a levegőbe, így pusztító hatásuk ellen is mi tehetjük a legtöbbet.
V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol az ökológiai rendszerek működésére. Az éghajlat többféle módon, több szinten is hatással van az élővilágra, az egyedek életfolyamataira, a populációk dinamikájára, a fajok elterjedésére, a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák szerkezetére és működésére is.
Az államtitkár rámutatott, hogy a kritikus években emelkedhet az élelmiszerimport-függőség is, ami áremelkedéssel járhat. Éppen ezért különösen fontos a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása, a biológiai sokféleség, a biodiverzitás növelése, például a természet közeli kultúrák meghonosítása. Ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy Magyarországon található a világ 13. legjelentősebb génbankja, amelynek értékeit kamatoztatni lehet az éghajlatváltozás során – emelete ki.
A Herman Ottó Intézet egyik legfontosabb küldetésének tartja, hogy a klímaváltozásról konkrét, pontos tájékoztatást adjon – mondta el Mezőszentgyörgyi Dávid, az Intézet főigazgatója.
A mindennapi híradásokban hallható tájékoztatás nagy vonalakban és negatívan tárgyalja a természeti változásokat, ezért van szükség többek között a maihoz hasonló tényfeltáró konferenciákra és a hiteles közvetítőkre – tette hozzá a főigazgató.
Radics Kornélia avatta be a konferencia résztvevőit a hazánkat ért meteorológiai változásokba. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke elmondta, Magyarországon 1981-től mérhetőek a klímát érintő változások, amelyek a csapadék mennyiségében illetve a hőmérsékletváltozásában mutathatók ki leginkább. Kiemelte, hogy a 2016-os év meteorológiai szempontból hazánk legmelegebb éve volt, de megnyugtatásul hozzá tette, hogy nem valószínű, hogy a melegrekord megdőlhet a jövőben. Hozzátette: több éghajlati modell együttes vizsgálatára van szükség, elengedhetetlen a precíz és pontos adatszolgáltatás, hogy hiteles és valós képet kapjunk jelenlegi helyzetünkről.
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan – fogalmazta meg Csikász Gábor. A Kistérségi Fejlesztők Országos Szervezet Egyesület elnöke hozzátette: a klímaváltozás lassú folyamat, amit nem veszünk észre, mert beépült a hétköznapjainkba, viszont a folyamat már 200 éve tart. Van még lehetőségünk, hogy változtassunk rajta: az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy beszélünk róla, és gyermekeink szemléletformálását minél előbb elkezdjük.