A humán orvos és az állatbiológus kutatók, a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megtalálták azt a kölcsönösen előnyös, igen keskeny, kanyargós ösvényt, amelyen két évig haladva végül célhoz értek – mondta Czerván György az Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet (NAIK-ÁTHK) állatházának és laboratóriumának ünnepélyes megnyitóján, Herceghalomban.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár örvendetesnek nevezte, hogy 25 évnyi szünet után újból szövettani laboratórium működik az intézetben, ennek újjászületésével korszerű módon a szakemberek különféle tudományterületeken működhetnek együtt az állami és a magánszektor közreműködésével. Közismert ugyanis – tette hozzá – hogy a humán- és állatbiológia területén az ötletek és a módszertani szinergiák mindkét oldalon fokozzák a munka hatékonyságát.
Az államtitkár elmondta: a mintegy 100 millió forint értékű beruházás magánbefektetőktől érkezett. Az átadott létesítményt egy német és egy magyar egyetemi kutató valósította meg a NAIK-ÁTHK munkatársainak folyamatos segítségével. A közös projekt nem jöhetett volna létre, ha a német kutató nem a Semmelweis Egyetemen, idegen nyelvű oktatás keretében szerzett volna orvosi diplomát.
Czerván György emlékeztetett: az idén már a második nagy jelentőségű létesítmény nyílik meg Herceghalomban, az állattenyésztési kutatóintézetben. Áprilisban Fazekas Sándor miniszter átadta a magyar sertésfajták hízékonysági és vágási teljesítmény-vizsgáló állomását, amely a sertésstratégiai kormányprogramhoz tartozik.
A tárca mindent megtesz a magyar állattenyésztés fejlesztése és versenyképessé tétele érdekében. Ezen belül elsőként a hazai sertéstenyésztést, a magyar sertésfajtákat kell megemlítenünk – fogalmozott az államtitkár. Hozzátette: az ágazat növekedési pályáját a legkorszerűbb kutatásokkal kell támogatnunk, a hiteles eredményeket a hazai és külföldi szakmai közönség valamint a közvélemény számára is be kell mutatnunk.
A NAIK-ÁTHK és az Orvostudományi Egyetem tudományos kapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza. Régebben például az orvosegyetem elektronmikroszkópos technikával segítette az ÁTHK kutatásait, később pedig megindultak a fogászati implantológiai kísérletek is.