A magyar vidék erősödését és a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozását, fejlesztését segítik a vidékfejlesztési támogatások. A pályázatok értékelésénél a legfőbb szempont mindig is az új munkahelyek teremtése, a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása volt. Ezért is érthetetlen, amikor az LMP arról beszél, hogy a támogatások elosztása az egyenlőtlenségeket növeli.
Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a vidéki kisvállalkozások erősödjenek. Ennek részeként könnyített feltételekkel pályázhattak élelmiszeripari, kertészeti fejlesztésekre, illetve az állattartó telepek technológiai berendezéseinek korszerűsítésére, a nem mezőgazdasági kisvállalkozások támogatására.
Elfogadhatatlan, hogy az LMP a Kormány felelősségeként próbálja feltüntetni a források utófinanszírozási rendszerét. A pályázatoknál az utófinanszírozást európai uniós jogszabály írja elő, így ez minden tagállamra nézve kötelező érvényű. Az előleg igénybevételét a Magyar Kormány már a Vidékfejlesztési Program beruházásainál is lehetővé tette.
A vállalkozások támogatásán túl az elmúlt négy évben nagy hangsúlyt fektetünk egyebek mellett a kulturális intézményfejlesztésre. A tények önmagukért beszélnek: a támogatásoknak köszönhetően országszerte 753 templom újult meg összesen 12,6 milliárd forintból, valamint 725 művelődési ház mintegy 24,6 milliárd forintból – ebből 427 településen Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér működik.
A tervezettnél több pénzt, 6 milliárd helyett 8,5 milliárd forintot fordítunk a közösségi használatú gépjárműpark fejlesztésére vidéken, a kistelepüléseken és a tanyákon. A programban 883 településen 900 új járművet szerezhetnek be falugondnoki szolgálatok, egyesületek és polgárőr szervezetek.