Magyarország egyik kiemelt célja, hogy jó minőségű élelmiszert biztosítson a hazai fogyasztók számára, valamint az élelmiszer-feldolgozás és a kézimunka-igényes ágazatokat támogassa, elsősorban a családi gazdálkodók ösztönzésén keresztül – mondta Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter az ENSZ Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évét kiértékelő és lezáró Globális Párbeszéd című rendezvényen Rómában.
Fazekas Sándor felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a magyar agrártárca tevőlegesen részt vett a Nemzetközi Év célkitűzéseinek megvalósításában: 2014. március 4-6. között Budapest adott otthont a „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” elnevezésű eseménynek, amelyen 104 ország több mint 600 résztvevője vett részt. A budapesti esemény emellett lehetőséget biztosított a résztvevő országok családi gazdálkodóinak bemutatkozására, akik a Kiállítás keretében mutathatták be tevékenységeiket, kézműves termékeiket. A Világfórum eredményeinek összefoglalója – melyet Fazekas átadott a FAO, a Világélelmezési Program, a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap, valamint a Világélelmezés-biztonsági Bizottság vezetőinek – fontos alapként szolgált a nemzetközi év további rendezvényeihez.
A magyar tárcavezető rámutatott, a világ számos országában jelent kihívást a vidéki lakosság városokba vándorlása, a gazdálkodók elöregedése, az ipari mezőgazdasági termelő vállalkozások és a családi gazdálkodók közötti egyenlőtlenségek elmélyülése. A világ növekvő népessége élelmezésének megoldása és az élhető vidék megteremtése érdekében méltányos lehetőségeket kell biztosítani a családi gazdálkodóknak.
A földművelésügyi miniszter kifejtette, a magyar mezőgazdaság gerincét a családi gazdálkodók képezik, a nemzetgazdaság nagymértékben támaszkodik rájuk. Felismerve a gazdálkodási forma jelentőségét, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy megteremtse a megfelelő szakpolitikai és jogszabályi környezetet a családi gazdálkodók számára a termelés e módjának megtartásához és megerősítéséhez, a vidéki életforma vonzóvá tételéhez. Ennek keretében a kormány támogatja a vidéki infrastruktúra fejlesztését; intézkedéseket vezetett be az élelmiszerbiztonság fejlesztésére; képzéseket biztosít a családi gazdálkodóknak; kezdeményezi a rövid ellátási láncok kialakulását a termelői piacok által; támogatja a minőségellenőrzési rendszerek bevezetését; speciális adózási szabályokat és egyszerűsített adminisztrációs eljárásokat vezetett be; fejlesztette a pénzügyi környezetet, segítve a hitelhez jutást; célzott támogatást biztosít a fiatal gazdálkodóknak; támogatja az agroturizmust és az organikus mezőgazdaságot.
A kormány emellett iskolai élelmezési programjain keresztül biztosítja, hogy a gyermekek egészséges, tápláló, helyi élelmiszereket fogyasszanak az iskolákban és óvodákban. A programok egyben piacot teremtenek a helyi gazdálkodók számára. A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás ösztönzésével Magyarország hozzájárul a világban komoly gondot jelentő élelmiszerveszteségek és pazarlás csökkentéséhez is – mutatott rá a magyar tárcavezető.
Fazekas Sándor a magyar gyakorlat ismertetésével aláhúzta, hogy a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás és a biodiverzitás megőrzése mellett a kormány ösztönzi a helyi tudást és hagyományokat a fejlett technológiákkal a magas terméseredmények elérése érdekében anélkül, hogy felvállalná a génmódosítás részben ismert, de részben ismeretlen kockázatait. Ennek révén biztosított a környezet megóvása, a gazdák megfelelő jövedelemhez jutása, valamint a megélhetés és a foglalkoztatás a vidéki térségekben.
A földművelésügyi miniszter felajánlotta, hogy Magyarország a jövőben is szívesen osztja meg ezeket a tapasztalatait az érdeklődő országokkal és szervezetekkel. A magyar kormány pénzügyi támogatással és mezőgazdasági szakértőivel több FAO-s fejlesztési projektet is támogat, melyek közvetlenül vagy közvetve a helyi családi gazdálkodók megerősítését, a helyi élelmiszertermelés fejlesztését segítik.
A kormány finanszírozásával megvalósuló FAO-magyar ösztöndíjas programon keresztül 2008 óta már 28 fejlődő ország közel 200 hallgatója tanulhatott magyarországi agráregyetemen, ismerhette meg hazánk legjobb mezőgazdasági gyakorlatait, és szerezhetett mester fokozatú diplomát. A program célja az, hogy a végzett hallgatók hazájukba visszatérve hasznosítani tudják a Magyarországon megszerzett szaktudást, hozzájárulva a családi gazdálkodások fejlesztéséhez, és az országaink közötti gazdasági és kulturális együttműködéshez – zárta beszédjét Fazekas Sándor.
A rendezvény alkalmával José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója kétoldalú tárgyaláson fogadta a magyar tárcavezetőt, melynek során áttekintették a Családi Gazdálkodás Nemzetközi Évének eredményeit. Da Silva főigazgató méltatta a magyar agrártárca erőfeszítéseit a családi gazdálkodások megerősítése kapcsán, és elismerően szólt a budapesti Világfórumról is. A FAO vezetője megemlítette, hogy 2015 a Talajok Nemzetközi Éve lesz, amely téma szorosan kapcsolódik a családi gazdálkodási modellhez. Az elkövetkező időszak prioritásai között említette az egészséges táplálkozást, és ezzel kapcsolatban a helyi termékek további népszerűsítését, melyekben a földművelésügyi miniszter szakmai támogatását ígérte a szervezetnek.
A FAO-magyar kapcsolatok aktuális eseményeinek áttekintése kapcsán Fazekas Sándor biztosította a FAO vezetőjét arról, hogy a magyar agrártárca továbbra is megad minden támogatást a korábban Budapestre helyezett FAO irodák működtetéséhez és bővítéséhez, amely mindkét fél számára egy kölcsönösen előnyös együttműködést jelent. Fazekas jelezte továbbá, hogy hazánk az EU tagjaként, valamint a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatalának székhelyeként továbbra is szívesen vállal közvetítő szerepet a FAO és az EU intézmények közötti együttműködés erősítésében, amelynek eredményeképpen a források hatékonyabb felhasználásával javítható a régió élelmezésbiztonsága.
Fazekas Sándor megbeszéléseket folytatott továbbá Ciprus és Argentína mezőgazdasági minisztereivel, a Világélelmezés-biztonsági Bizottság elnökével, valamint több FAO-s vezetővel.