Mintát szolgáltathat a gazdák számára a felújított major és a benne folyó gazdálkodás - jelentette ki a földművelésügyi miniszter a Kornyi-tó Major felújítása alkalmából rendezett ünnepségen Kővágóörsön pénteken.
Fazekas Sándor megnyitó beszédében kiemelte, hogy nemzeti érdekünk az őshonos állatfajaink védelme és az, hogy ezeket újra a mezőgazdasági termelésbe vonjuk. Mára 30 ezerre emelkedett hazánkban a szürkemarhák száma, ami azért is örvendetes, hiszen volt idő, amikor "üldözték" ezt az őshonos állatfajt és a számuk tízezerre szorult vissza. Egyre több az olyan fejlesztés, amire büszkék lehetünk, ebbe a sorba illeszkedik a 247 millió forintból megújult Kornyi-tó Major is - fogalmazott a miniszter.
Néhány éve indult az a program, amelynek eredményeként nemzeti védjeggyel ellátott termékei lehetnek a nemzeti parkoknak, mára 250 nemzeti parki termék létezik, amely száz kistermelőtől származik - közölte Fazekas Sándor. A miniszter elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban 50 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére, amely az előző években csupán 38 milliárd forint volt.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a major öt megújult istállójában javultak a 74 hortobágyi fehér és fekete rackajuh és a 118 szürkemarha tartásának feltételei. A létesítményekben nyílászárókat cseréltek, felújították a tetőt, lefestették a vasszerkezeti elemeket és a szennyvíz-kezelés is korszerűsödött. Ezenkívül trágyatároló, víztározó épült a telepen. Az építési beruházás összköltsége 135 millió forint. A fejlesztés a Kornyi-tó ökológiai állapotának megőrzésében rendkívül fontos szerepet játszik. A támogatásból a természetvédelmi terület kezelését szolgáló traktorokat, szárzúzót, tartálykocsit, bálázót, fűkaszát, rendsodrót, trágyaszórót és bálaszállító pótkocsit vásároltak összesen 86 millió forintért - tette hozzá az igazgató.
Horváth Dezső, Kővágóörs polgármestere (független) felidézte, hogy agrárszakemberként egykor a most felújított majorban kezdett dolgozni, majd felelevenítette a telep életének néhány fontos állomását, és reményét fejezte ki a létesítmény további gyarapodását illetően.
A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A támogatást a Kornyi-tó Majort kezelő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága nyerte el.