Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke nyitotta meg csütörtökön a 22. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítást. Beszélt arról is, hogy Magyarország szeretne ismét vadászati világkiállítást rendezni.
Semjén Zsolt megnyitójában kiemelte: várhatóan még ebben az évben elkészül és az Országgyűlés elé kerül az egységes szemléletű vadászati, erdészeti és természetvédelmi törvény. Ez azért fontos – tette hozzá –, mert biztosítja az egyes területek zökkenőmentes, harmonikus együttműködését.
A megnyitón részt vett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnökhelyettese, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet: a Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együttműködve az OMVV és a vadászkamara – megkérdezve a magyar vadászokat és vadászatra jogosultakat – elkészítette azt a koncepciót, amely lehetővé teszi, hogy szakmai alapon a vadásztársadalom véleményét figyelembe véve szülessen meg a vadászati törvény.
Kiemelte: a jogszabályban három fontos szempontot célszerű érvényesíteni, rögzíteni. Így azt, hogy 3 ezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel gyakorivá válna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt. Ezt a vadászati hatóság területkijelölése garantálja majd az elképzelések szerint, az ökológiai szempontok figyelembevételével.
Emellett az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét is meg kívánják emelni az új törvényben 20 évre, gazdaságossági szempontok miatt. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: „az arasson, aki vetett”, ez ugyanis rövidebb időszak alatt nem lehetséges.
Továbbá a vadak esetében az elfiatalodás szembetűnő, ami a trófeák minőségének romlásában mutatkozik meg. Ezért a szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása. Ez utóbbi esetben – jelezte a miniszterelnök-helyettes – nem a túlzott szigor a cél, hanem a magyar vadállomány minőségének javítását kívánják ezzel segíteni.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy Magyarország szeretne ismét vadászati világkiállítást rendezni, az 1971. évi ilyen budapesti esemény 50. évfordulóján 2021-ben. Jelezte azt is, hogy a vadkárbecslést ugyancsak egységes szemléletűvé kell tenni.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: nem véletlen a FeHoVa iránti nagy érdeklődés Magyarországon, ugyanis mintegy 350 ezren horgásznak és mintegy 60 ezren vadásznak.
Támogatásáról biztosította a miniszterelnök-helyettes javaslatát a budapesti vadászati világkiállítással kapcsolatban. Fontosnak tartotta, hogy azokat az eredményeket, amiket elért a magyar vadgazdálkodás, országnak-világnak meg lehessen mutatni néhány év múlva.
Kitért arra is: a 22 erdőgazdaság irányítása az FM-hez került. Ez pedig – mint mondta – azt jelenti, hogy az agrárgazdaság, a vadászat, az erdészet szervezetileg is erősödött. A magyar természeti kincsek az országban jelentős potenciált jelentenek, amire példaként hozta a miniszter, hogy évente mintegy 25 ezer vadász érkezik külföldről Magyarországra. Mindez azt is mutatja, hogy a magyar vadgazdálkodás eredményei a világ élvonalába tartoznak.
Fazekas Sándor jelezte: a minisztérium szeretné elérni, hogy a gasztronómia keretében a magyar vadhús megkülönböztetett márkaként jelenjen meg a piacon bel- és külföldön egyaránt. A halgazdálkodásról pedig azt tartotta fontosnak elmondani, hogy „komoly szabadidős tevékenységnek” számít Magyarországon, mivel igen sokan űzik a horgászatot hobbiként. Ezért is tartotta fontosnak, hogy a nemrégiben elfogadott halgazdálkodási törvény garantálja a horgászsikereket.
George Aman, a CIC elnökhelyettese üdvözölve a FeHoVa kiállítóit és látogatóit, Magyarországról, mint vadászati nagyhatalomról beszélt. Ezt alátámasztotta azzal is, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács végrehajtó bizottsága a FeHoVa kiállítás idején Magyarországon tartja ülését.