Magyarország számára fontos a tenyésztési szuverenitás megőrzése az állattenyésztésben - húzta alá a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten egy szakmai konferencián.
Fazekas Sándor hozzátette: az állati termékek előállításában egyre nagyobb szerepük van profitérdekelt - általában multinacionális - tenyésztő vállalkozásoknak, amelyek végfelhasználóként tekintenek Magyarországra is.
A "Tenyésztésszervezés Magyarországon: múltunk és jövőnk" című tudományos tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő évtized meghatározó lesz a tekintetben, hogy a folyamatosan élesedő globális versenyben sikerül-e megtalálniuk helyüket a magyar tenyészállat-előállítóknak.
Aláhúzta: mindez azért fontos, hogy Magyarország el tudja látni a lakosságot és a külpiacokat minőségi magyar állati termékekkel. Ezért is tekinti a szaktárca kiemelten fontos feladatnak az állattenyésztés támogatását, gazdálkodási feltételeinek javítását.
A miniszter a Magyar Állattenyésztők Szövetsége jubileumi konferenciáján elmondta, hogy a tenyésztésszervezési feladatok finanszírozására a múlt évben és az idén is 815 millió forint áll rendelkezésre. Ez a forrás segíti az érintett szervezetek tevékenységét.
Fazekas Sándor emlékeztetett: a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok - köztük az állattenyésztés - számára a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása érdekében elindította a "Több munkahelyet a mezőgazdaságban" elnevezésű programot, amely 2020-ig mintegy 70 ezer új munkahely megteremtését célozta meg.
A program keretében 212 milliárd forint új forrás - ebből 180 milliárd forint nemzeti támogatás - kizárólag az állattenyésztési ágazatok többlettámogatására fordítható. Ez valóban plusztámogatást jelent a magyar állattenyésztés számára, s a keretösszeg hat éven át nyújt majd segítséget a magyar állatállomány növeléséhez - hangsúlyozta a miniszter.
Elmondta: a tejtermelők jövőre 20 milliárd forint támogatást kapnak, ebből 14 milliárd forint a többletforrás. A szarvasmarhatartók - több jogcímen is - 11 milliárd forint támogatásra számíthatnak 2015-ben. A többletforrás ezen a területen mintegy 5 milliárd forint. A juhtenyésztők 3,0-3,5 milliárd forint nemzeti támogatásra, és 0,5-1,0 milliárd forint többletforrásra számíthatnak.
A sertéságazat mintegy 8,6 milliárd többlet állatjólléti támogatásban részesülhet, a már meghirdetett 8,5 milliárd forintos keretösszegen felül. A baromfitartók 8 milliárd forintos állatjólléti forrása pedig 11 milliárd forintra emelkedik jövőre.
Nemzeti szinten szintén az állategészségügyi kiadások támogatására lehet többet fordítani, összesen 8,5 milliárd forintot jövőre. Az összeg 2,5 milliárd forinttal több mint az idei forrás, és 1 milliárddal nagyobb az eredeti keretnél. Az állati tetemek ártalmatlanításának keretét 600 millió forinttal 3,6 milliárd forintra emeli fel a tárca jövőre.
A miniszter jelezte, hogy az elmúlt években megkezdődött az állatállomány gyarapodása. Példaként említette, hogy a szarvasmarhák számának növekedése 2011-ben kezdődött, és az idén is tovább folytatódott, egy év alatt 25 ezerrel nőtt, és elérte a 789 ezret. A sertések száma ismét meghaladja Magyarországon a 3 milliót, mintegy 3,1 millióra emelkedett. Idén júniusban a fél évvel korábbinál 82 ezerrel, az egy évvel korábbinál pedig 204 ezerrel - 7 százalékkal - volt több sertés az országban. Ezzel párhuzamosan csökkent az élő sertés export, és nőtt a sertéshús kivitel, valamint mérséklődött a sertéshús behozatal. Fazekas Sándor megemlítette: az élelmiszeripari feldolgozás fejlesztésre a kormány 300 milliárd forintot kíván fordítani.
A tanácskozást megelőzően tartott sajtótájékoztató részt vett Szabó Ferenc, az MTA állatnemesítési, tenyésztési, takarmányozási és gyepgazdálkodási tudományos bizottságának elnöke, Németh Tamás, az MTA agrártudományok osztályának elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, valamint Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke - valamennyien az állattenyésztés, ezen belül is a tenyésztésszervezés fontosságáról beszéltek.