Magyarország és Csehország kezdeményezésére az unió halászatért felelős miniszterei az édesvízi akvakultúra 2020 utáni uniós fejlesztési lehetőségeiről tárgyaltak. Tizenhat tagország kérte a Bizottságot a halastavi gazdaságok támogatásának fenntartására, ami kulcsfontosságú az ágazat számára – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A tanácsülés után a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a halastavi gazdálkodás nem kíván versenyezni a tengeri akvakultúrával, hanem azzal együtt járul hozzá az Európai Unió hal és haltermék iránti importfüggőségének csökkentéséhez. Emlékeztetett, hogy a regionális igények eltérőek lehetnek az EU-n belül, amelyekre tekintettel kell lennie az új szabályozásnak.
Magyarország ezért azt javasolta Karmenu Vella halászati biztosnak, hogy az Európai Bizottság a 2020 utáni támogatáspolitika kialakításakor vegye figyelembe a tenger nélküli országok, így Magyarország eltérő adottságait. Mert fontos tényező, hogy a tógazdaságok a haltermelés mellett számos egyéb ökológiai funkciót is biztosítanak, mint például az élőhely-fenntartást, a vízgazdálkodást, az árvízvédelmet, a víztisztítást, a rekreációt, valamint a tájképi érték megőrzését.
Mindezek olyan közjavak, amelyek megtartása érdekében közösen kell fellépnünk 2020 után is. Ehhez elengedhetetlen az innováció, a termeléshez köthető beruházások, és a környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra támogatása 2020 után is – hangsúlyozta a miniszter.