Az agrárkamarai választásokról, a földtörvényről, illetve a természet-és környezetvédelmi ráfordításokról is beszélt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön az Országgyűlés mezőgazdasági és a fenntartható fejlődés bizottságában.
A fenntartható fejlődés bizottságának ülésén az ellenzéki képviselők nem vettek részt, a bizottság elnöke, Sallai R. Benedek (LMP) sem jelent meg, a testület határozatképességét a kormánypárti képviselők biztosították. Turi-Kovács Béla (Fidesz) a bizottság alelnöke jelezte: ilyen még nem fordult elő a bizottság működése során.
A mezőgazdasági bizottságban a miniszter beszélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál zajló választásokról. Azt mondta, hogy a múlt pénteki, az első megmérettetés, a magyar gazdatársadalom nagy figyelme és részvétele mellett zajlott. Ezt az ellenzéki képviselők megkérdőjelezték ugyan, de a miniszter emlékeztetett arra, hogy korábban, 2010 előtt az agrárkamarai választáson a jogosultak mindössze 0,8 százaléka vett részt, míg az idén ez meghaladta a 13 százalékot, ami kifejezetten kedvező aránynak számít még Európában is. Jelezte: a MAGOSZ és a vele szövetséges 17 szervezet listája imponáló, mintegy 88 százalékos arányú támogatottsággal nyerte a mostani választási fordulót.
A miniszter szavai szerint a mezőgazdaságban történelmi léptékű változások zajlottak a közelmúltban, példaként említette, hogy az előző ciklusban elfogadott földtörvény már a gyakorlatban működik, de új erdő- és halgazdasági törvényt is elfogadott a parlament. A „Földet a gazdáknak program” volt az elmúlt időszak egyik legjelentősebb kezdeményezése, amelynek során nyilvános árverésen értékesítették az állami földterületeket, mintegy 195 ezer hektárt – hangsúlyozta Fazekas Sándor. Hozzátette, hogy 30 ezer gazda tudott földet venni, a földműves-nyilvántartásban szereplők negyede-harmada. A hektáronkénti átlagár 1,4 millió forint volt, ami duplája a korábbi termőföldárnak. Maradtak azonban állami földek még az értékesíthető körben is, így aki akart, az valóban termőföldhöz juthatott - mondta a tárcavezető.
A fenntartható fejlődés bizottságban az agrárminiszter komoly fejlődésként jellemezte a természet- és környezetügyben az elmúlt egy-három évben végbement folyamatokat. Ez időszak alatt az értékeket megőrizték, és gyarapították, javítva az életminőséget. Mint azt Fazekas Sándor kiemelte: a 2014 óta eltelt időszakban a magyar állam több forrást, jelentősebb pénzügyi eszközöket fordít környezetügyre és a természetvédelemre, mint korábban bármikor. Ezekben az években 42 milliárd forint állt rendelkezésre, ami a miniszter megfogalmazása szerint a magyar környezetügy és természetvédelem történetében egyedülállóan nagy összeg. Ennek eredményeként több a védett terület az országban, stabil az intézményi háttér is.
A miniszter az eredmények között említette, hogy az utóbbi években átjárhatók lettek az erdők, és a védett területekből azok, amelyek erre a célra alkalmasak. Turisták milliói járják az országot, korszerű körülmények - például látogatóközpontok, turista- és lovagló- valamint kerékpárutak - várják őket - sorolta. Bővült a természetvédelmi területek hálózata Magyarországon, 79 új országos jelentőségű természetvédelmi terület jött létre az elmúlt 7 évben. A 349 ökoturisztikai létesítmény évente mintegy 1,6 millió látogatót fogad. Emelkedett az őshonos állatok állománya is 45 százalékkal, már meghaladja a 14 ezres egyedszámot. Európában Magyarországon található a legtöbb őshonos állatfajta - jegyezte meg Fazekas Sándor.
Az élőhelyek állapota mintegy 79 ezer hektáron javult, a nem a tárcához tartozó programok nyomán pedig további 100 ezer hektárral növekedett ez a terület. A tárca tájstratégiát alkotott, a kormány pedig elfogadta a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó elképzeléseket. Kitért arra is, hogy a Paks II beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága követhető példának és jó gyakorlatnak minősítette. Ez a vélemény azt támasztja alá, hogy a környezetvédelmi eljárás valamennyi előírását betartották. A miniszter a feladatok között említette a biodiverzitásról szóló 2015-2020 közötti nemzeti stratégia félidős felülvizsgálatát, továbbá a természetvédelmi információs rendszer működtetését és fejlesztését.