Magyarország álláspontja szerint tisztességes versenyhelyzetet kell biztosítani a hazai és az uniós rizstermesztőknek a harmadik országokból érkező növekvő importtal szemben. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika kereteinek kialakítása során kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a rizstermesztésre – mondta a közös nyilatkozat aláírását követően Brüsszelben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Konkrét lépéseket szorgalmazott Brüsszelben az európai rizstermesztés védelme érdekében Olaszország kezdeményezésére nyolc tagállam mezőgazdasági minisztere. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 17-i ülése előtt Magyarország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország mezőgazdasági minisztere közös nyilatkozatban fogalmazta meg javaslatait az Európai Bizottság felé.
Az Európai Unió éves rizsfogyasztása mintegy 3 millió tonna. Ezen mennyiség egyharmada behozatalból származik. Az Európai Bizottság által az EU nevében harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokon biztosított kedvezményes importkvóták következtében évről-évre nő az Unió behozatala, miközben a belső termelés csökken.
A rizs hazai vetésterülete a ’60-as években még elérte az 50 ezer hektárt. Jelenleg mintegy 3.000 hektáron termesztenek rizst Magyarországon. Fazekas Sándor szerint a hazai rizstermesztés versenyképességét a terméshozamok növelésével tovább lehet javítani. Ehhez a magyar kormány minden segítséget megad a szektornak.
A magyar szaktárca vezetője kiemelte, az élelmezési szempontból kiemelt jelentőségű rizs termesztése környezetvédelmi és talajhasználati szempontból is rendkívüli jelentőségű.
A magyarországi rizstermesztés a vidéki munkalehetőségek megőrzése szempontjából a Tiszántúlon különleges szerepet tölt be. A rizstermesztésnek a többi szántóföldi növénytermesztési ágazathoz képest jóval nagyobb az élőmunka-igénye, így a munkanélküliség által leginkább érintett területeken megélhetést biztosít a helyben élőknek.