A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is - hívta fel a figyelmet egy a Vas Megyei Agrárkamara által rendezett termésverseny díjátadóján és gazdafórumán az agrárminiszter.
Nagy István szavai szerint "adósai vagyunk a termőföldnek", ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma, a szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen - mondta. Úgy fogalmazott: nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.
"Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig" - jelentette ki.
Hozzátette: külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Szavai szerint miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt. Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni - közölte.
Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta "baktériumtrágya" használatáról. Szavai szerint ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.
A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell szavai szerint Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít. Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával - kotrásával és tisztításával - a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni - jegyezte meg.