A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérleti tevékenység, mivel az agrárium és az erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát – mondta a földművelésügyi miniszter a "125 éves a magyar növényfajta kísérlet" című szakmai tanácskozáson.
Fazekas Sándor megnyitóbeszédében azt mondta: a 125 évvel ezelőtt Magyarországon megkezdett növényfajta kísérleti tevékenység célja az volt, hogy az alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszereket széles körben megismerjék a gazdálkodók.
A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése alapvető nemzetgazdasági érdek. Ahogy a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, az ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat is. Ez biztosítja az élelmezés biztonságának megőrzését, valamint a magyar emberek ellátását a jó minőségű GMO-mentes hazai élelmiszerekkel - mondta Fazekas Sándor.
Cserháti Sándor több mint egy évszázaddal ezelőtt megálmodott és elindított rendszere a világ egyik legkorszerűbb vizsgálati rendszerévé fejlődött, amely a hazai termelők elvárásait, igényeit veszi figyelembe, úgy, hogy felhasználja mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás, alkalmazott és gyakorlati tudományágak vívmányait.
Manapság is a nagy múltú állami fajtakísérletek jelentik a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal a kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállításának az alapja – fogalmazott az agrártárca vezetője. Mint elmondta, napjainkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál működik a magyar és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően az egységes módszereken alapuló hazai fajtakísérleti tevékenység.
Fazekas Sándor utalt arra is: a genetikai sokféleség, a biológiai alapok védelme kiemelt szerepet kap az agrárágazat hosszú távú stratégiájában. Magyarország kiépítette a kutatói-nemesítői hálózatát, amelynek célja a versenyképes magyar mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése. Ezért az új fajták termesztésbe vonását is megelőzi a NÉBIH szigorú szakmai vizsgálata. Így megelőzhető, hogy gazdaságilag haszontalan, vagy természetre káros növényfajták szaporodjanak el.
A fajtakísérletek eredményei alapján kaphat egy növényfajta állami elismerést, ami feltétele annak, hogy az új fajták eljuthassanak a fogyasztókhoz. Ezáltal a köztermesztésbe kizárólag olyan fajták kerülhetnek, amelyek gazdaságosan és környezet kímélően termeszthetőek. Ez az alapja annak, hogy egészséges, ízletes élelmiszer kerüljön mindenki asztalára - hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.
Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke azt emelte ki: a Kárpát-medence, így Magyarország is jó adottságokkal rendelkezik a növénytermesztéshez, de csak a magas színvonalú, a korszerű tudományos eredményeket alkalmazva végezhet eredményes növénytermesztést. Ezért a növényfajta kísérletek alapvetően azt szolgálják, hogy hozzájáruljanak a magyar növénytermesztés és agrárium sikeréhez, versenyképességének növeléséhez.
Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a növényfajta kísérletek az egyik legkomolyabb szakmai hátteret igénylik a mezőgazdaságban. E tevékenység alapjául szolgál a növénytermesztés korszerű biológiai alapjainak megteremtéséhez, biztosításához, hogy azok megfeleljenek az ország környezeti adottságainak és a gazdák termesztési céljainak, elvárásainak.
Lukács József a NÉBIH tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese azt mondta: a NÉBIH az elmúlt években átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltjét állította kísérletbe évente, a gazdasági értékvizsgálatok keretében.