A földművelésügyi miniszter szerint a Kárpát-medence kenyere a magyarság összetartozását is jelképezi.
Fazekas Sándor erről augusztus 20-án, az állami ünnep alkalmából a Szolnoki Művésztelepen beszélt. Hangsúlyozta: nincs még egy nép a világon, amely számára a kenyér olyan fontos szerepet töltene be, mint nekünk, magyaroknak. Egyszerre jelenti az életet, a megélhetést és azt a „finom, illatozó étket, melyre minden nap szükségünk van” - mondta, hozzátéve: kifejezi a szántó-vető ember erőfeszítéseit, a molnárok munkáját, a pékek fáradozását, mindazok odafigyelését, akiknek köszönhetően az „áldott kenyér” az asztalunkra kerül.
A földművelésügyi miniszter, méltatva az ötletgazdák és a város vezetőinek elkötelezettségét, hangsúlyozta: a Kárpát-medence kenyere és a kemence, amelyben készült egyaránt a legnagyobb Magyarországon és együttesen jeleníti meg a magyarság összetartozását. E kezdeményezés azt üzeni: meg kell őrizni értékeinket, egy iparosodott társadalomban is szükség van igazi kézműves termékekre, amelyekkel egyébként feledésbe merülő hagyományokat lehet életben tartani.
Fazekas Sándor fontosnak nevezte, hogy ez a kenyér összekössön bennünket és sok hasonló alkalomra teremtsen lehetőséget, amikor végiggondolhatjuk azokat a szálakat, amelyek Szent István korától elvezetnek bennünket a jelenig, és erőt adnak a megmaradáshoz, a hétköznapokhoz.
Szolnok városa és a Szolnok Televízió 2011-ben indította útjára hagyományteremtő céllal a Nemzet kenyere - 2013-tól a Kárpát-medence kenyere - című programját. A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen idén számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat. A rendezvényeken részt vesznek a vajdasági Zenta, a felvidéki Révkomárom, a kárpátaljai Beregszász, a székely Sepsiszentgyörgy, valamint a hazai Lipót és a lengyel Tarnow települések képviselői.
A vendég településeken a Tisza-parti megyeszékhelyről kapott alföldi lisztből sütnek kenyeret, míg cserébe a kétmázsás szolnoki cipóhoz forrásvizet, burgonyát, sót, kovászt és élesztőt küldtek a programot segítő városok. A helyi tévék együttműködése révén televíziós híd köti össze a résztvevő településeket, így az ott élők nyomon követhetik egymás ünnepségeit.
A kétszáz egykilós pityókás, azaz krumplis kenyeret a székely Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta és gyúrta egybe kedden a Szolnoki Művésztelepen, ahol tavaly megépült Közép-Európa legnagyobb házi kenyérsütő kemencéje. A szerda reggelre kisült kenyeret délután felszentelik és szétosztják az ünneplők között, hasonló méretű és összetételű párját pedig szerda délelőtt útjára indították Erdélybe, hogy ott a szolnokiakkal egy időben fogyaszthassák el a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői.
Miután segítőivel kiemelte a kemencéből Kárpát-medence kenyerét, Diószegi László elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon: mintegy 6 órán át, 400 Celsiuson történt. Éppen ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződött, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítottak el.