Október 4. az Állatok világnapja. A polgári kormány több figyelmet, több pénzt fordít az állatvédelemre, Európa egyik legszigorúbb Büntetőtörvénykönyvével sújt le az állatokat bántalmazókra és további az állatvédelmet erősítő szigorításokon dolgozik.
Az állatvédelem közös felelősség: az állattartók, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a kormányzati szervek, az oktatás, a hatóságok, az igazságszolgáltatás mind sokat tudnak tenni, hogy az állatvédelem tovább erősödjön.
A kormány elkötelezett a terület mellett, az elmúlt években közel 3 milliárdot fordított állatvédelemre. Jövőre az ideinél is több, 54 millió forint jut állatvédelemre. A támogatás nagy részét menhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésére, valamint szemléletformáló, és ivartalanító programokra fordítjuk.
A kormány célja, hogy a felelős állattartással és állatvédelemmel már az óvodában és az iskolában is megismerkedjenek a gyermekek, ezért fontos, hogy az iskolai tantervbe is bekerüljenek az ezekről szóló ismeretek. A felelős állattartásra történő figyelemfelhívás az első és legfontosabb lépés az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése és visszaszorítása érdekében is. Több kormányzati program és kiadvány is felhívja a figyelmet a felelős állattartás fontosságára. (Szabad a gazdi program, a Látótárs projekt, valamint a Kutyakötelesség című kiadvány).
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) javaslatára bevezetett kötelező chipezésnek köszönhetően közel 5 év alatt 30 ezerről 20 ezerre csökkent a gyepmesteri telepekre bekerülő kóbor kutyák száma. Az Állatorvostudományi Egyetemmel szorosan együttműködve idén is folytatódik a korábbi években megkezdett menhelyi kutyák ivartalanítási programja, amely az állatok túlszaporodásának problémáját hivatott kezelni.
Magyarország 2013-ban életbe lépett új Büntető Törvénykönyve a korábbi szabályozáshoz képest jelentős szigorítást vezetett be. Egyrészt külön törvényi tényállásokban szabályozza az állatok sérelmére elkövethető cselekményeket, így különösen az állatkínzást, orvvadászatot és orvhalászatot, másrészt a korábbi szabályozáshoz képest megemelte e bűncselekmények esetében kiszabható szabadságvesztés tartamát, illetve minősített eset lett a több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó állatkínzás. Az állatkínzás bűncselekményének alapesete a hatályos szabályok szerint 2 évig terjedő, míg minősített esetei 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények.
Az FM az állatvédelmi ernyőszervezetekkel együttműködve jelenleg is dolgozik újabb az állatvédelmet erősítő törvénymódosításokon.