Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek hozzávetőleg egynegyede a háztartásokban - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az élelmiszerpazarlásról rendezett közép-európai konferencián.

Zsigó Róbert a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. által szervezett tanácskozáson kifejtette:  számítások szerint egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe. Ez fejenként körülbelül 40-50 kilogramm élelmiszerhulladékot jelent, a teljes lakosságot számítva mintegy 400 ezer tonnát.

Fotó: Francz Ilona/FM

Hozzátette: ez nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, de komoly környezetterhelést okoz a megsemmisítése és az élelmiszer célú megtermelése is. Az államtitkár felhívta a figyelmet: az élelmiszerfelesleg kezelésében egyszerre érvényesülnek humanitárius, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, gazdálkodási, logisztikai és életmódbeli szempontok.

Ahhoz pedig, hogy a lehető legkevesebb ennivaló vesszen kárba, együtt kell működnie a jogalkotóknak és a civil szervezeteknek, az áruházláncoknak és a termelőknek, a hulladékkezelőknek és a családi háztartásoknak, az európai, nemzeti, regionális és helyi szervezeteknek.

Mint azt az államtitkár előadásában elmondta, a minisztérium – felismerve az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem fontosságát - 2014 óta együttműködik a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Ennek az együttműködésnek, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által indított „Maradék nélkül” elnevezésű programnak is az élelmiszerpazarlás csökkentése a célja. A program, amely  részben az Európai Unió LIFE pályázati forrásának felhasználásával valósul meg. A négyéves futamidejű program július elején indult és az ütemezés szerint 2020 közepéig tart. Egyik kiemelt feladat az élelmiszerhulladék megelőzését elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése.

Fotó: Francz Ilona/FM

Az államtitkár kiemelte az élelmiszerfelesleg kérdésének élelmiszerbiztonsági és jogi vonatkozásait. Nem elfogadható, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, biztonságos élelmiszer ne élelmiszerként hasznosuljon, de emberi fogyasztásra kizárólag biztonságos élelmiszerek kerülhetnek - szögezte le Zsigó Róbert.

Elmondta: Magyarországon az önkéntességen alapuló adományozási kultúra fejlődését mutatja, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület a múlt évben 2600 tonnát, az előző évhez képest 1000 tonnával több élelmiszert tudott eljuttatni a rászorulóknak. A növekedés nagy része az áruházláncokból származik.

Fotó: Francz Ilona/FM

Az eszmecserén Ian Hutchins, a Tesco Európa nemzetközi kommunikációs igazgatója elmondta: a világon megtermelt élelmiszermennyiség harmadát dobják ki, ez mintegy 1,3 milliárd tonnát jelent évente. A Tescónál készített, a V4 országokat vizsgáló felmérés szerint a fogyasztókat alig érdekli az élelmiszerpazarlás kérdése, szerintük ez inkább a kormányokra és a cégekre tartozik.