A magyar társadalom – történelme során – nehéz helyzetekben mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidéki térség egyrészt az ott élők számára biztosítja az életfeltételeket, másrészt helyszíne a biztonságos élelmiszerellátásnak. Éppen ezért a magyar vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nemcsak az ott élők gondja – fogalmazott Zsigó Róbert Mosonmagyaróváron, a XXXV. Óvári Tudományos Nap rendezvényen.
Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár előadásában kitért a természeti erőforrások és értékek megőrzésének felelősségére, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az épített és a természeti környezet védelmének fontosságára. Mint fogalmazott: a jó minőségű, biztonságos élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok védelme, a vidéki élet, a helyi közösségek és a kultúra, valamint a helyi közszolgáltatások feltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. Ennek szellemében alkotta meg a kormány a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát, amelyhez hasonló átfogó, hosszú távú koncepció évtizedek óta nem készült Magyarországon.
A kormány alapvető célja, hogy a magyar falvak és kistérségek versenyképessé váljanak, a föld megművelésével tisztes megélhetést biztosíthassanak a családok maguknak és a következő generációknak. Azt szeretnénk, hogy a magyar vidéken javuljon az életminőség, minél inkább vonzóvá váljon a gazdálkodó életforma mondta az államtitkár. Zsigó Róbert az előadásában hangsúlyozta: a vidéki élet- és környezet minősége, valamint az ország biztonságos élelmiszerrel történő ellátása szempontjából meghatározó az agrár- és élelmiszertermelés alakulása. A hagyományosan kiegyensúlyozott agrártermelésre alapozó országunk kiváló agroökológiai adottságokkal és a mindezekkel élni tudó gazdatársadalom generációk során felhalmozott tudásával rendelkezik.
A mezőgazdaság jelentős mértékben képes befolyásolni a gazdasági növekedést. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 2013-ban 22 százalékkal bővült, ezáltal meghatározó volt az 1,1 százalékos GDP- növekedésben. 2014 első felében gyorsult a gazdasági növekedés, a mezőgazdaság hozzájárulása ezúttal is pozitív volt, mivel számottevő mértékben nőtt az állatállomány, kedvezően alakult a kalászos gabonák és a meggy terméseredménye, valamint a termésbecslések bőséges kukorica, napraforgó és almatermést jeleznek.
Az előadás kitért a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára, a tervezett mezőgazdasági beruházásokra, az agrárexport növekedési ütemére. Mint ahogyan Zsigó Róbert kifejtette, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében az állattartásnak az egész mezőgazdaságon belüli arányát a jelenlegi 33-34 százalékról a kormányzat az uniós átlagnak megfelelően legalább 40 százalékra kívánja emelni.
A mezőgazdaság fejlesztésének csak az egyik célja a hatékonyság és a jövedelmezőség növelése – hangzott el az előadásban. Legalább ilyen fontos a munkahelyteremtés, a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátása, a környezet állapotának javítása, és a vidéki életmód, kultúra fenntartása – mondta az államtitkár. Ezért a magyar kormányzat agrárpolitikájának kiemelt célja a hozzáadott érték növelése, a munkaintenzív ágazatok fejlesztése, valamint a kis- és közepes gazdaságok támogatása. Jelentős lépések történtek az állattenyésztés, a kertészet, és az élelmiszeripar fejlesztése és jövedelmezőségének biztosítása, a helyi értékesítés ösztönzése, valamint a kis- és közepes gazdaságok földhöz juttatása érdekében.
A magyar birtokpolitika középpontjában a kis- és közepes gazdaságok, családi gazdaságok megerősítése áll. Ami a magyar agrárium kilátásait illeti, Zsigó Róbert úgy fogalmazott: mindaz a kincs, ami hazánk birtokában van – a jó adottságú termőföld, a szaktudás –, a jövőben még inkább felértékelődik. Bolygónk növekvő népessége, a klímaváltozás arra ösztönöz, hogy megörökölt értékeinkkel jól gazdálkodjunk. A felmérések azt mutatják, hogy az élelmiszerek iránti igény folyamatosan növekszik. A magyar vidék nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva közös erővel elérhető, hogy a szorgalom és hozzáértés eredményre vezessen: az agrárium és a hozzákapcsolódó tevékenységek biztos megélhetést jelentsenek a gazdálkodók számára a jövőben is – fejezte be előadását Zsigó Róbert.