Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen németországi szakemberek, a Türingiai Állami Erdészet munkatársai mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat.
Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is. A XXI. században Magyarországon is egyre nagyobb teret nyerő gazdálkodási forma során az erdőben nem történik nagy területű fakitermelés, csupán szálanként, kisebb csoportonként vágják ki a fákat, így folyamatosan fennmarad az erdőborítás az adott területen.
„Az örökerdő-gazdálkodás során teljes mértékben biztosított a természetvédelmi elvárásokkal összhangban történő erdőkezelés. A jogszabályok egyre nagyobb teret tesznek lehetővé az átállásra ott, ahol ennek megvannak a termőhelyi és faállomány-szintű adottságai. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden állami erdőgazdálkodónál megjelentek az ezzel kapcsolatos kísérletek, folyamatban van a módszer üzemi szintű bevezetése. Csak itt a Bakonyban már mintegy 1600 hektáron álltak át a folyamatos erdőborítás alapelvei szerinti gazdálkodásra, míg a Pilisi Parkerdőben már 9000 hektáron eszerint a módszer szerint végzik az erdők kezelését.” – összegezte az örökerdő-gazdálkodás hazai bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat Dr. Csépányi Péter, az Agrárminisztérium erdőgazdálkodási főosztályvezetője.
„Az örökerdőt ökológiai stabilitás, a természetes folyamatok érvényesülése jellemzi. Az erdőfelújítás és -nevelés így költséghatékonyabbá válik, valamint jobban tudunk alkalmazkodni az munkaerőpiaci környezethez is.” – mondta Varga László, a rendezvénynek helyszínt adó Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója. Az örökerdők fontos eleme a holtfa, amit kidőlt és lábon álló formában is folyamatosan megtalálhatunk az erdőben. A változatos szerkezet, a fafajösszetétel és a természeti folyamatok jobb érvényesülése miatt az örökerdő ellenállóbb a kórokozókkal és a károsításokkal szemben, jelentősen csökkentve ezzel a klímaváltozás miatt egyre növekvő kockázatokat.