A nyári forróság és aszály hatása kimutatható az ágazat 2015. II. negyedéves GDP adataiban, de az ettől független, alapvető és ma már trendszerűen megfigyelhető pozitív folyamatok a mezőgazdaság egészének strukturális erősödését jelzik.
A KSH által ma közölt adatok szerint 2015. II. negyedévében 2,7 százalékos gazdasági növekedés mellett a mezőgazdaság esetében a bruttó hozzáadott értékének volumene 16,8 százalékkal csökkent. Az adatok helyes értelmezéséhez hozzátartozik, hogy rendkívül magas a bázis, a mezőgazdaság teljesítménye két egymást követő évben, 2013-ban és 2014-ben is nagymértékben növekedett, ezzel jelentősen növelte a GDP-t. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 2013-ban 15,1 százalékkal, 2014-ben pedig további 12,5 százalékkal emelkedett, ezáltal 0,6, valamint 0,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedés ütemét. Több szakértő már 2014-ben is lehetetlennek tartotta a kiugró adatok túlszárnyalását, ezért is kiemelkedő ez az eredmény.
A főbb szántóföldi növények és gyümölcsfélék terméseredményei rendkívül kedvezőek voltak 2014-ben. A mezőgazdasági termelésben meghatározó részt képviselő kukoricából, napraforgóból és repcéből is rekordtermést takarítottak be a gazdák, de kiemelkedően alakult a búza, a cukorrépa, az alma és a meggy termése is.
A 2015. évi mezőgazdasági év pozitív kilátásokkal kecsegtetett, a nyári aratás is kedvezően alakult, így a 2015-ös terméseredmények kalászos gabonáknál elérik a 2014-es igen kedvező eredményeket, az elmúlt öt év átlagteljesítményét pedig 20%-kal meghaladhatják. Az őszi búza termésmennyisége (5,2 millió tonna) enyhén növekedett 2014-hez viszonyítva, melyből háromnegyed részben étkezési minőséget takarítottak be a gazdák. Az őszi árpa 15%-kal meghaladta a tavalyi év eredményeit.
Tavasszal jelentős területeket belvíz borított, amely hátráltatta a tavaszi munkák megkezdését majd májusban és a nyár elején tapasztalt szokatlanul súlyos jégverések a kertészeti kultúrákban és az Alföldön a szőlőkben okoztak rendkívüli károkat, majd ezt követően a kilátásokat tovább rontotta a forró és száraz időjárás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint az idei nyár volt 1901. óta a harmadik legmelegebb, öt hőhullámmal is terhelt időszak volt. A csapadék mennyisége országosan 136,3 milliméter volt, nem érte el az ilyenkor szokásos mennyiség 70 százalékát. Az aszályos időjárást felhőszakadással, jégesővel járó heves jelenségek zárták le, helyenként több mint egyhavi csapadékmennyiség hullott igen rövid idő alatt. Mindez elsősorban a kukorica, és a napraforgó, valamint az őszi gyümölcsök számára káros. Ezért a 2014. évi rekordterméshez viszonyítva jelentős mértékben visszaeshet ezen növények termésmennyisége, rontva ezzel az ágazat GDP növekedéshez történő hozzájárulását.
Itt kell kiemelni, hogy az EU előírásainak megfelelően a KSH a növénytermesztés esetében az évben egyszer jelentkező teljesítményt elosztja a négy negyedév között. Ezért befolyásolhatja meghatározó mértékben az első féléves GDP adatokat a kukorica, és a napraforgó, míg a már betakarított kalászosok pozitív hatása is csak „szakaszosan” jelenik majd meg.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a publikált GDP adat csupán egy leegyszerűsített képet nyújt, nem tükrözi vissza az ágazat tényleges helyzetét, hiszen a mezőgazdaság 2015. évi teljesítményének megítélésekor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy jelentős mértékben nőtt az állatállomány és így az állattenyésztés kibocsátása is. A KSH adatai szerint 2015. júniusban a legtöbb állatfaj állománya meghaladta az egy évvel ezelőttit, többek között tovább folytatódott a szarvasmarha, a sertés, és a tyúkállomány gyarapodása. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet statisztikái szerint a baromfi, a sertés és a szarvasmarhavágások is jelentős mértékben élénkültek 2015. január-júniusban. A levágott sertések élősúlya 13 százalékkal, a szarvasmarháké 11 százalékkal, a csirkéé 20 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ugyanebben az időszakban a negatív európai piaci helyzet ellenére a tejfelvásárlás 7 százalékkal növekedett.
Szinten ki kell emelni, hogy az agrártermékek kivitele is pozitívan járult hozzá a nemzetgazdaság külpiaci teljesítményéhez. Az agrárexport 2015. első hat hónapjában 3784,1 millió euró volt, 60,6 millió euróval, vagyis 1,6 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Ezáltal a mezőgazdaság adta a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének egyharmadát.
Összességében megállapítható, hogy a mezőgazdaság mérsékelődő GDP hozzájárulása mögött egyedi és rendkívüli események állnak, így elsősorban néhány meghatározó szántóföldi növénynek a forró és aszályos nyár miatt bekövetkező termésmennyiség csökkenése. Ugyanakkor az állattenyésztés teljesítménye idén is tovább bővül, és az agrárexport is kedvezően hat a nemzetgazdaság külkereskedelmére. A mezőgazdaságban évek óta megfigyelhető pozitív folyamatokat nem befolyásolja az időjárás okozta negatív hatás.