Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg az Olaszrizling Szerintünk címet viselő szakmai tanácskozást, amelynek különös apropót adott, hogy tavaly év végétől a Csopak eredetmegjelölés önállóan is eredetvédelmet élvez. A találkozóval egybekötött kóstolón 26 kiállító vett részt és adott ízelítőt az általa termelt borokból.
Az eseményen tartott sajtótájékoztatón Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy az eredetvédelem a borok hiteles megkülönböztetésének köszönhetően tudja javítani a termelők helyzetét.
- A termőhely középpontba állításával olyan tényezőkre alapozzuk a boraink kommunikációját, amelyek felett csak a magyar termelők rendelkeznek, mások nem vehetik el, nem vihetik el. Ez azonban csak akkor lehet hiteles, ha a tipikus, helyre jellemző stílusú borokon tüntetik fel a termőhely nevét. Ebben a tekintetben is példamutató a Csopak eredetmegjelölés esete, amelynek oltalmáról szóló nemzeti jóváhagyó határozatot 2017. IV. negyedévében adta ki a földművelésügyi miniszter – fogalmazott Gál Péter.
A helyettes államtitkár arról is szólt, hogy a minisztérium 2015-ben elindított Eredetvédelmi Programja a termőhelyközpontú gondolkodást kívánja a borászok figyelmébe ajánlani, melynek keretében megkezdődött a helyi névhasználati szabályok (ún. termékleírások) felülvizsgálata. A programban a szaktárca ajánlásokat fogalmaz meg az egyes földrajzi árujelzők pozicionálására. Jól működő eredetvédelem nincs termelők nélkül, ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint amilyen a tanácskozáson bemutatott hegybor koncepció – tette hozzá Gál Péter.
Jásdi István, a rendezvény egyik ötletgazdája kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben – jórészt az együtt-gondolkodásnak köszönhetően - az Olaszrizling újra a legfontosabb és legkedveltebb fehér fajtává vált, tudatosabbak lettek a termelők és igényesebbek a fogyasztók.