A médiában valótlan hírek jelentek meg a szarvasmarhák vágási statisztikáival kapcsolatban, amelyek tévesen azt sugallták, hogy a nyerstej termelői árának csökkenése hatására a gazdálkodók tömegesen ritkítani kezdték üsző- és tehénállományaikat Magyarországon
E sajtóhírek az Agrárgazdasági Kutatóintézet közelmúltban megjelent kiadványában közzétett vágási adatokból indultak ki. Időközben ugyanakkor tisztázódott, hogy az egyik adatszolgáltató vágóhíd nagyságrendileg téves adatot közölt az intézettel, amely ennek következtében jelentősen megemelkedett üszővágási statisztikákat közölt. Az adat korrekciója időközben megtörtént, így a becsült statisztikai érték a tehenek vágása esetén a 7,6%-os növekedési mérték nem változott, az üszők vágása esetén viszont 90% helyett 11,1% a tényleges mérték.
Ennek megfelelően elmondható, hogy mind az üszők, mind pedig a tehenek esetében mérsékelt növekedés mutatkozik a vágások számát tekintve, ami tehát nem jelenti a tejelő állományok tömeges ritkítását. A tehenek selejtezése egyébként nem feltétlenül jelez a termelés visszafogására irányuló szándékot, hiszen amennyiben pótolják őket, akkor állományfrissítésről van szó.
A vágások számának tényleges emelkedése mögött fontos tényező, hogy az élő és vágott szarvasmarha áfa-kulcsa 2015. január 1-jétől 5%-ra csökkent, ami a sertéságazatban meghozott hasonló intézkedés tapasztalataiból kiindulva hatással lehet a vágásszám növekedésére. Ennek oka, hogy egyes állományok „láthatóvá válnak” a hatóságok számára.
Magyarországon a leszállított nyerstej mennyisége 2015 első 7 hónapjában 6,4%-kal nőtt, amely Írország mögött a 2. legnagyobb növekedést jelenti az Európai Unióban. Ebből a tényből kiindulva nehéz elképzelni, hogy tömeges vágásokra került volna sor.
A magyar agrártámogatási rendszer egyik fő kedvezményezettje a tejtermelő ágazat, a jelenlegi, Európában kiemelten magas támogatási szint komoly segítséget jelent az európai tejpiaci válság túlélésében a hazai gazdálkodóknak.