2016-ban megújult a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekről szóló előírása, amelyben a kor követelményeinek megfelelően középpontba került az élelmiszerek minősége és a fogyasztók korrekt tájékoztatása – mondta Czerván György a „Húsmíves mesterség Magyarországon” című kiállítás megnyitóján.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta: az állattenyésztés és az állati eredetű termékek feldolgozása régen és ma is igen jelentős szerepet tölt be a gazdaságunkban, így nem csoda hogy ma már a hungarikumok között az agrár- és élelmiszergazdasági csoport csaknem 30%-a feldolgozott húsipari termék.
Külön ki kell emelni közülük a Csabai kolbászt, a Pick és Herz téliszalámikat, a Debreceni páros kolbászt vagy a Gyulai kolbászt. Ezen termékek előállítása nagy múltra tekint vissza, s fontos tudatosítanunk, hogy a történelmi nemzeti kultúránk és hagyományaink megőrzése a nemzeti kulturális, tudományos, ipari és egyéb termelői tevékenységek hagyományainak ápolásán, fejlesztésén és továbbadásának elősegítésén keresztül valósul meg – hangsúlyozta Czerván György.
Az előírás megújításának kiemelt célja volt, hogy a Magyarországon hagyományosan előállított és ismert hústermékek jó minőségben készüljenek, és a fogyasztók tisztességes tájékoztatást kapjanak a megnevezéseken keresztül is a minőségről és a beltartalmi értékekről – fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette: a megújult előírásnak köszönhetően a Magyarországon hagyományosan előállított húskészítmények minősége javul, a húsfelhasználás növekszik.
A Húsmíves mesterség Magyarországon elnevezésű tárlat az állattartás történelmi és földrajzi körülményeinek alakulása mentén a mindenkori húsfogyasztási szokásokat mutatja be úgy, hogy a céhes keretek közötti húsfeldolgozást helyezi a középpontba.
A kiállításon a húsmíves mesterség sajátos világát, a kezdetleges, majd egyre tökéletesebbé váló munkaeszközeit, a céhes ipar szigorú szabályrendszerének dokumentumait, a mesterségbeli tudást bizonyító előkelő okleveleket és neves műalkotásokat tekinthetik meg az érdeklődők.