A Kormány a jelenlegi, évi nyolcmilliárd forintos baromfi állatjóléti támogatást hárommilliárd forinttal megnöveli 2015-re, ami az idei utolsó negyedéves, jövőre kifizetendő támogatásokban már meg fog jelenni – mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, Ráckeresztúron.
Czerván György a 2-B-S Kft. több mint félmilliárd forintból megvalósított, 30 ezer férőhelyes árutojás termelő és jércenevelőjének átadóünnepségén hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika miatt a baromfi- és sertéságazatot kizárólag nemzeti forrásból tudják támogatni. Emlékeztetett arra, hogy az e célra szolgáló baromfi állatjóléti támogatás 2010-ben 4 milliárd forint volt, amit 2014-re megdupláztak. Ezt tovább emelik, illetve elérték az Európai Uniónál, hogy a jogcím 2018 végéig megmaradhasson – tette hozzá.
Közölte: évi 33-35 milliárd forint többlettámogatás jut az állattartók munkahelyteremtésére, valamint egyéb nemzeti támogatások (állati hulla ártalmatlanítása, egyes állatbetegségek kezelése) jogcímen jövőre plusz 1,6 milliárd forintot fizetnek ki.
A martonvásári székhelyű cég a tojáságazat fejlesztésében látta meg a jövőjét. A vállalkozás a szántóföldi növénytermesztés mellett az állattenyésztés felé is elmozdult, nem elégedve meg az alapanyag előállítással, hanem mostantól a megtermelt gabonát fel is tudják dolgozni - hangsúlyozta Czerván György. Hozzátette: csak ilyen hozzáállással csökkenthető a termelői kiszolgáltatottság.
Az államtitkár kiemelte, hogy idén júliusban a magyarországi tyúkállomány 36,5 millió egyedet tett ki, ami 2,7 millióval - 8 százalékkal - haladja meg a tavalyi adatot. Ezek közül 11,3 millió volt a tojótyúk, amely 96 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Jelezte, hogy a hazai tojás- és baromfifogyasztás népszerűsítésére bruttó 45 milliárd forintos kampányt indítottak.
Megjegyezte: soha nem látott forrás, 1,9 milliárd euróval nagyobb összeg jut 2014 és 2020 között a magyar gazdálkodóknak a Közös Agrárpolitikán belül, mint az előző hét évben. A vidékfejlesztés prioritásai között pedig az állattenyésztés, a zöldség-gyümölcs ágazat, a munkaintenzív ágazatok: az öntözés, a feldolgozóipar és az élelmiszeripar szerepel. Utóbbira mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta.
Tessely Zoltán, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a magyar kormány eltökélt abban, hogy a 2014-2020 közötti időszakban az ország gazdaságát kiemelten támogassa. Cél, hogy Magyarország az unió egyik termelési központja legyen, ebben pedig kulcsszerepet kaphatnak a magyar élelmiszerek – fűzte hozzá.
Ambachné Bráth Tímea, a 2-B-S Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta: 1996-ban alapított családi vállalkozásuk 2012-ig kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott mintegy 700 hektáron. Célul tűzték ki az állattenyésztés beindítását, amelyhez mintegy 220 millió forint támogatást nyertek.
A mintegy 550 millió forintos fejlesztés révén 30 ezer férőhelyes árutojás termelő és jércenevelő üzemet építettek, amelyhez takarmánykeverő, jércenevelő is tartozik. A beruházással hét új munkahelyet teremtettek.
Az üzem különlegessége, hogy a tyúkok alternatív tartásúak, szabadon mozoghatnak és rakhatnak fészket a rendelkezésükre álló területen. Az épületek teljesen automatikus vezérlésűek, két központi számítógép vezérli a szellőzést, világítást és takarmányozást, de a tojásszállítás, a takarmányozás és a trágyaeltávolítás is automatizált.
A cég jövőbeni tervei között szerepel Magyarország első gluténmentes tésztaüzemének megépítése, amelyben saját terményeiket dolgoznák fel. Ez további 5-6 munkavállalónak jelenthet munkát.