A magyar borászat elmúlt 20-25 éves fejlődése folytatódhat, ha az ágazat szereplői együtt határozzák meg a feladatokat, és ez lesz az alapja a készülő ágazati stratégiának - mondta Gál Péter szerdán, Budapesten egy nyilvános szakmai egyeztetésen.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára megjegyezte, hogy az ágazat világviszonylatban sem nagy, a magyar szőlő-bor ágazat sikerének kulcsa ezért, mint fogalmazott mindenképpen az összefogás. Szükségesnek nevezte, hogy az ágazat öngondoskodása és önszabályozása az eddiginél magasabb színvonalú legyen.
Légli Ottó a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke kiemelte: a magyar szőlő-bor ágazati stratégia széles körű társadalmi vitája szeptember 1-jén zárul, az egyeztetésnek már több kézzelfogható eredménye is van, a legtöbb hozzászóló az ágazati oktatás korszerűsítését és megreformálását, a gyakorlatorientált képzés erősítését szorgalmazta.
A HNT mint szakmaközi szervezet és köztestület a Földművelésügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján vállalkozott arra, hogy megalkotja a szőlő-bor ágazat stratégiáját. A HNT elnöke hangsúlyozta a nyitottság fontosságát a stratégia megalkotásánál, véleménye szerint a különböző szakmai vélemények megismerése lehet az ágazat további fejlődésének, fejlesztésének alapja.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkárának ismertetése szerint a stratégia négy nagyobb területet fedne le, az önszerveződés (öngondoskodás), a termelés hatékony megszervezése, a piaci pozíciók javítása, valamint az ágazati oktatás, kutatás és az uniós kapcsolatok fejlesztése.
A javasolt célok és feladatok között szerepel a vertikális koordináció, az integráció és piacépítés, az ágazat pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása, a termőterületek csökkenésének megállítása, valamint a hiteles minőség szavatolása, a piacilag átgondolt eredetvédelmi rendszer megalkotása, továbbá a közösségi bormarketing operatív programjának és szervezeti rendszerének kialakítása.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vevők egyetértettek abban, hogy fontos az egységes ágazati szemlélet megteremtése, Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke ugyanakkor az ágazaton belüli tagolt érdekrendszerre is felhívta a figyelmet.
Árvay Angelika, a Junibor Fiatal Borászok Egyesületének alelnöke arról beszélt, hogy a fiatalok számára fontos a tervezhető jövő, ezért a megfelelő szakképzés mellett érvelt, mert csak így biztosítható az ágazat jövője.
Török András, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gasztronómiáért és bormarketingért felelős igazgatója megerősítette, hogy az ügynökségnél rövidesen elkészítik a középtávú bormarketing-koncepciót.
A sajtónyilvános kerekasztalon Wille-Baumkauff Márta, a Vindependent Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége elnöke azt vetette fel, hogy a szőlő-bor ágazat munkaerő-helyzetének javítását a közmunkaprogram megreformálásával kellene segíteni.