Az orosz importtilalmat mezőgazdaságon kívüli okokból vezették be, ezért a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli forrásokból kell finanszírozni az intézkedéseket – hangsúlyozta a magyar delegációt vezető Czerván György Luxemburgban, az uniós országok mezőgazdasági minisztereinek tanácsülésén.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár felhívta a figyelmet az embargó másodlagos hatásainak fontosságára, amelyek kezelésére nem alkalmas a támogatások múltbéli exportmennyiséghez kötése. Czerván György kérte az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a piaci folyamatokat és amennyiben szükséges, tegyen intézkedéseket a másodlagos hatások által okozott károk enyhítésére. Magyarország támogat minden olyan további intézkedést, ami a piaci feleslegek levezetését célozza.
A tanácskozáson a tagállamok továbbra is támogatták az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseit annak félidei felülvizsgálatakor, noha a gazdasági válság megnehezítette azok megvalósítását. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a stratégiában meghatározott célok eléréséhez, így a foglalkoztatottság növeléséhez, a szegénység elleni küzdelemhez, vagy az energiahatékonyság javításához az elfogadott KAP reform is hozzájárul.
Czerván György elmondta: az agrártámogatásoknak és a vidékfejlesztésnek kifejezetten a munkahelyteremtés az egyik kiemelt célja Magyarországon. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2013-ban 12%-kal haladta meg a 2010. évi értéket.
A foglalkoztatás tartós és kiegyensúlyozott növelése érdekében a magyar kormányzat nagy figyelmet kíván fordítani azokra a mezőgazdasági ágazatokra, ahol komoly lehetőség nyílik munkahelyek létrehozására, így az állattenyésztésre, a kertészetre, és a vetőmagtermesztésre. Ezen felül az élelmiszer-előállítási szektor is jelentős közvetlen és közvetett szerepet játszik a foglalkoztatásban, valamint a vidék lakosságmegtartó képességében – fogalmazott az államtitkár.