A sertéságazatot komplexen, a tenyésztésben, a tartásban, az élelmiszer-feldolgozásban és a kereskedelemben zajló folyamatok, lehetőségek és feladatok együttes kezelésével kell menedzselni – mondta Feldman Zsolt helyettes államtitkár A sertés szaklap 20 éves jubileumára szervezett szakmai konferencián.
A kormány sertésprogramjának célja többek között, hogy a gazdálkodótól a fogyasztóig mindenkit megszólítson, növelje a sertéstartási és -fogyasztási kedvet egyaránt. Ehhez szorosan kapcsolódva, a közösségi marketingforrásokat is bevonva, vezette be a Földművelésügyi Minisztérium a Kiváló Minőségű Sertéshús Védjegyet, amelynek célja az egyedi minőségű, védjeggyel bíró sertéstermékek iránt felkeltei az érdeklődést a magyar és külföldi vásárlókban – fogalmazott Feldman Zsolt.
A támogatásokkal kapcsolatban az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár megerősítette: a kormány az idén többletforrást biztosít az ágazat számára. A múlt évben is biztosított sertésjóléti támogatáson felül az idei évtől indul a tenyészkoca állatjóléti támogatás, melynek összege 8,6 milliárd forint, így a sertéságazat 2015-től több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kap nemzeti forrásból.
A helyettes államtitkár örvendetesnek nevezte, hogy hosszú idő után végre sikerült megállítani a hazai sertéslétszám csökkenését, 2013 óta a számuk folyamatosan nő, 2013 és 2014 között mintegy 131 ezer egyeddel bővült az állomány.
Feldman Zsolt elmondta: a fejlődő országokban az életszínvonal emelkedésével a húsfogyasztás is növekedésnek indul, ami jó hír a sertéstartóknak. 2020-ig évi közel két százalékos termelés- és fogyasztásnövekedés várható a sertéságazatban a világon. Az előrejelzések szerint a globális fogyasztás a következő 15 évben további évente fejenként 10 kilogrammal nő, főleg Ázsiában és Dél-Amerikában. Jelenleg a fejlett országokban 65 kg/fő, fejlődő országokban 27 kg/fő a fogyasztás.
Feldman Zsolt kiemelte: fontos az átlátható és kiszámítható belső piac érdekében a termelői, feldolgozói és kereskedelmi együttműködési rendszerek fejlesztése, illetve a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás finanszírozását biztosító pénzügyi eszközök továbbfejlesztése. A sikerhez azonban elengedhetetlen az aktív agrárdiplomáciai tevékenység a külpiacokon, valamint a mezőgazdasági termékek értékesítésének összehangolt európai uniós és hazai forrású ösztönzése.